2016. december 18., vasárnap

Gardrób Blogsale 2016



Nemrég írtam arról, hogyan válogattam szét azt a sok dolgot, ami csak foglalja a helyet nálam, most eljött az ideje a nagy válogatás eredményének bemutatására :) Szeretném leszögezni, hogy nyilván nem meggazdagodni szeretnék ebből, viszont mivel a többségét én is csak pénzért vettem, amiért nyilván megdolgoztam, ezért valamennyit szeretnék érte viszont kapni (főleg ahol nem, vagy csak próbaképpen viseltem az adott dolgokat).

[ A blogsale jelenleg nem aktív, ha éppen fut hasonló,

2016. december 16., péntek

Milyen ajándékot vegyünk egy dark/goth, rocker, metálos embernek?

Évekkel ezelőtt egy kedves olvasó levelet írt, amiben arra kért, adjak neki tanácsot, mit vegyen az általa húzott goth osztálytársának - ez a bejegyzés annak a kibővített, továbbgondolt változata.

2016. december 7., szerda

Így szelektáltam azt a hegyméretű ruhahalmot


Szóval igencsak rossz szokásom (volt) a gyűjtögetés, talán az elmúlt két évben kezdek törekedni ennek a kordában tartására, szelektálni az élet minden területén, mi az, amire szükség van és mi az, amire nincs, ugyanis minden lom, amit magunkkal hurcolunk és funkció nélkül csüng a nyakunkon, bizonyos szempontból hátráltat minket. A ruhák csupán egy - ám annál látványosabb - szeletét jelentik ennek a nagy lom-halomnak.

Szeretném, ha a majdani saját lakásunkba már csak azok a cuccok kerülnének át, amelyek funkciójukból adódóan tényleg szükségesek, örömmel töltenek el, jó érzések vagy fontos emlékek kötődnek hozzá, nem akarom, hogy gyakorlatilag funkció nélküli ballaszttal teljen meg - és mi magunk kiszoruljunk a sok kacat miatt a saját otthonunkból.

2016. december 3., szombat

Gamma10 - Listen to me | lemezkritika az új dark electro albumról + interjú

Aki régebb óta olvas, az tudhatja, hogy mennyire szeretem és támogatom a magyar, goth szubkultúra esztétikumába illeszthető zenekarok, művészek tevékenységeit (ott vannak a szívem csücskei, a Mirage vagy az F. O. System), és mennyire szeretek új zenéket megmutatni nektek. Most egy újabb, ám elektronikusabb projekt megismerésére szeretnélek invitálni titeket, ami mindkét feltételnek megfelel - még sosem hallhattátok ezelőtt a blogon, ráadásul a maga nemében egyedülálló, hiszen ebben a stílusban nem sokan alkotnak sajnos kis hazánkban.

https://www.facebook.com/Gamma10.project/?fref=ts
A Gamma10 - projekt mögött Torma László áll, aki körülbelül 2003 óta alkot: autodidakta módon fedezte fel a különböző lehetőségeket, eleinte csak remixeket készített, majd később túlnőve ezen saját számok írásába fogott. Az első albumon elektromos gitár is felcsendül Mátrai Laci jóvoltából, mára már viszont csak amolyan passzív résztvevőként van jelen, így  ezen az albumon már nincs nyoma ennek. Az interneten 2008 óta elérhető.

László saját bevallása szerint kedveli többek között a Depeche Mode-ot, a Nine Inch Nails-t, a VNV Nation-t, de nem veti meg a populárisabb alternatív bandákat sem, ez az inspiráció érezhető is a zenén, amit készít: ha szereted a felsorolt bandákat, akkor esélyes, hogy a Gamma10 is tetszeni fog.

Ha kategorizálni szeretnénk alapvetően elektronikus, a dark electro, az ebm, a futurepop és némi industrial elegyeként lehetne leírni.

2016. november 11., péntek

OotD: Urbex in black

[Instagram]
Az elhagyatott telket, amelyen a két épület áll, a párom fedezte fel - kis ideig postásként tevékenykedett mellékállásban, akkor haladt el többször előtte, majd mivel nem hagyta nyugodni a gondolat, többször megemlítette, egy kellemesen borongós napon meglátogattuk.

2016. október 31., hétfő

Temetők és némi morbid Stand up

Néhány mai naphoz köthető (fekete) humoros stand up videót szeretnék nektek megmutatni, első sorban a két nagy kedvencem, a Szomszédnéni Produkciós Iroda és Kertész Ricsi 'Ricsifiú' előadásában.



2016. október 21., péntek

Úgy fent, mint lent (As above so below) | Film dark karakterekkel

Kifejezetten kedvelem a found footage típusú filmeket, ámbár a horrorfilmektől lassacskán elsodródtam, ez az a műfaj, ahová azért mégis szívesen vissza-visszatérek. Ütőképessége egyben a gyengéje is, hiszen ezzel a módszerrel lehet igazán riasztó, hátborzongató atmoszférát is teremteni, de éppen olyan könnyű egy nevetséges, túljátszott dolgot összehozni.

Nem merném azt állítani, hogy ez a film a műfaj netovábbja, de azért nézhetetlennek sem minősíteném, valahol az arany középút felső harmadát súrolja nálam, azaz egyszer mindenképp érdemes megnézni a szokatlan sztori (és a meglepő módon felbukkanó dark karakterek) miatt, aztán legrosszabb esetben legyint az ember és elfelejti.

A története viszonylag egyszerű: a kutató Scarlett feltételezi, hogy Párizs felfedezetlen katakombáiban rejtőzik a Bölcsek Köve, amit aztán nagy lelkesedéssel igyekszik felkutatni, egy stáb segítségével pedig meg is örökítené a ragyogó pillanatot. Persze ez azért nem megy az olyan egyszerűen, hogy szépen lesétálnak és felmarkolják az alkimista álommatériát.

2016. október 7., péntek

Alyson Noel – Evermore / Mindörökké (Halhatatlanok-sorozat)

Íme egy újabb goth/alternatív karakteres regény, mégpedig a kevésbé kedvelhető fajtából – próbáltam magam távol tartani a kritikáktól (főleg a negatívaktól), viszont sajnos azt kell hogy mondjam, én sem tudnék igazán felemelő, kedvcsináló ajánlót írni ehhez a történethez. Egyezzünk ki annyiban, hogy ez most inkább afféle beszámoló, nem pedig noszogatás, hogy biza kapd le a polcról, mint ahogy azért eddig elég sok könyvnél - hála az égnek – mertem ajánlani.

Sajnos se a goth karakter, se a történet nem nyerte el igazán a tetszésemet, de kezdjük inkább az elején, lássuk, miről is van szó pontosan. Adott egy középiskolás csajszi, Ever, aki tragikus módon egy autóbalesetben elveszítette a szüleit és húgát, ő maga is majdnem odaveszett, ám csodával határos módon megmenekült – viszont attól a naptól kezdve valami megváltozott: hallani kezdte az emberek gondololatait, látni az aurájukat, és nem mellesleg a kistini húga szellemét, akivel kvázi együtt él. Mellesleg Ever (természetesen) csinos, szőke hajú, jó tanuló, a történtek előtt népszerű is volt – és a kulcsszó a „volt”, ugyanis képességeit elnyomandó kapucnis pulcsit visel és folyton zenét hallgat, hogy elnyomja a többi ember rátörő gondolatait, meg úgy egyáltalán, távol tartson mindenkit magától, az osztály lúzereivel (a goth csaj meg egy meleg srác) kezd lógni. Nagynénje veszi pártfogásba, aki übergazdag, ám az emberi kapcsolatokhoz annál kevésbé ért.


GothiConception – a fotókihívás

Ami tulajdonképpen nem is kihívás, hiszen már nemigen jelölgetjük egymást a hasonló kis feladat-, vagy kérdéssoroknál, aki szeretné úgyis kitölti, akinek pedig nincs kedve az úgysem, szerintem jól is van ez így.

A „Hallgassunk dark jellegű zenét!” kihívás után egy újabb interaktív kezdeményezést szeretnék indítani, ehhez szeretném a ti segítségeteket is kérni. Ezúttal nem zenei, hanem vizuális megoldás lesz a feladat, adott lesz 13 (legalábbis egyelőre ennyi, ha sok érdekes ötlet érkezik, akkor több :) ) téma, amelyet valamilyen módon meg kell valósítani – azaz a címhez illő fotósorozatot kell kreálni.


2016. október 1., szombat

Zenei vérfrissítés: Az utóbbi idő kedvencei #10 Darkwave és elektronikus


Azt  ígértem, a goth rock/post-punk szerelmeseinek fogok kedvezni, ám talán kissé tévedtem, inkább elektronikus/darkwave vonalat sikerült becélozni a következő összeállítással, bár akad talán.

Lássuk csak, ami talán mindegyikben hasonló, hogy ugyanabban az egyvelegben tálalta a Youtube, tehát valami titokzatos összetevőn biztosan osztoznak, viszont meglepő, hogy maximum három fő alkotja mindegyik bandát, sőt, akad egy olyan projekt is, amelyet mindössze egy hölgyemény alkotott.

2016. szeptember 28., szerda

Mats Strandberg, Sara B. Elfgren: A tűz (Engelsfors-trilógia 2.)

A Kör után olyan roppant hiányérzetem támadt, hogy muszáj volt azonnal folytatnom a trilógiát, a következő rész, amely a Tűz címet viseli, megnyugtatóan vastag példánynak bizonyult, mégis túlságosan hamar elfogyott.
Az előző rész egyfajta enyhe függővéggel zárult, bár a történetnek megvolt a maga katarzisa, mégis  képes volt felkelteni az olvasó kíváncsiságát: vajon hogyan tovább? Képesek lesznek a Kör tagjai igazi csapatként viselkedni? Meg tudnak majd bízni egymásban a végsőkig? Vajon a képességeiket ki tudják –e fejleszteni időben olyan szintre, hogy meg tudják fékezni a rájuk (és a városra, a világra) leselkedő veszélyt?
Mi lesz az Anna-Karin ellen indított per kimenetele? Nicolaus visszatér valaha?

2016. szeptember 10., szombat

Új külső

Két és fél éve volt változatlan a blog külseje, leszámitva egy-két apróságot, úgy éreztem, ideje valamit kezdeni vele - magával a felülettel mindig ugyanide kanyarodtam vissza, kényelmes és egyszerű, szóval az marad, háttér-fejléc-oldalsó kis avatár került lecserélésre, na meg a zöldet felváltotta ez a sötét karamell (?). Egyelőre tetszik, majd meglátom, meddig marad.

Facebookon is változtattam, a borítókép és az avatár is új.

A háttérkép Tj Holowaychuk munkája.

Ha esetleg valami nem olvasható (vagy nagyon nem tetszik), kérlek írjátok meg.

2016. szeptember 6., kedd

Statisztika: Az olvasók és a rovatok

Bár a különböző statisztikai rendszereknek elég széles skálája áll rendelkezésünkre nekünk bloggereknek, több egymástól függetlenalkalmazást használok én is, mégis jobban szeretem az olvasók „saját szájából” hallani, hogy mi az, ami érdekli őket, illetve mi az, ami kevésbé, mit szeretnének látni még. Ezért készítek időnként egy-egy hosszabb-rövidebb kérdőívet (előbbi inkább év vége körül szokott előfordulni, utóbbi így amikor eszembe jut, vagy valamilyen változtatás előtt), ugyanis annak ellenére, hogy kvázi arról írok, amiről akarok, igenis nagyon fontosnak tartom, hogy akik olvasnak – azaz ti – milyen véleménnyel vagytok arról a tartalomról, ami a blogon található.

A kérdőív egy sima Google Docs-os űrlap volt, egy „ikszelgetős” és egy válaszadós résszel, az első, nagyobbik felében a különböző rovatok kedveltségét igyekeztem felmérni. Azért nem akartam a szokványos, egytől ötig pontozós módszert, mert jelzőkből kiválasztva talán homogénebb összképet mutat a végeredmény, gondolok itt arra, hogy egytől ötig szerintem nehezebb megítélni, egy válasz mit takar, mint egy gyakran kiválasztott „tetszik/legyen több” vagy éppen „nem tetszik/legyen kevesebb”.

Hét napig lehetett kitölteni, 29 ember élt a lehetőséggel.

Összesen 18 darab rovatot szedtem össze, ezek nyilván nem mind egyenrangúak, van olyan köztük, amiből egyelőre még csak egy-két bejegyzés született, de akad olyan is, ami havi szinten rendszeresen fut, lehetett volna még egyebeket is kiemelni, most ezekre esett a választásom.

2016. augusztus 21., vasárnap

Zenei vérfrissítés: Az utóbbi idő kedvencei #9


Egészen könnyű helyzetben voltam most, ugyanis szinte záporoznak a jobbnál jobb, fülbemászóbb számok, amiktől nem tudok szabadulni. 

Részben a  párom tehet erről, részben pedig hogyszámos klassz új dolog bukkant fel az utóbbi hetekben. Most megintcsak "kevésbé goth" zenéket fogok mutatni, bár igazán nézőpont kérdése, mi az, ami még belefér. 

A következő listában majd a postpunk/gothic rock szerelmeseinek fogok nagy eséllyel kedvezni.

2016. augusztus 13., szombat

Turi TAG / Személyes


A nemrégiben újult erővel visszatérő The Pale Journal blogon találtam ezt az érdekes kis TAG-et, és bár nem vagyok nagy efféle kérdőív töltögető, mégis kivételt teszek, hiszen a témájából adódóan közel áll hozzám, talán számotokra is érdekes lehet. Utoljára a könyves-olvasós volt, amit kitöltöttem, ha van kedvetek, lessétek meg azt is :)

Mióta elköltöztem Kaposvárról, csak akkor veszek ruhát, ha muszáj – és ez a muszáj nem az a „júj, ezt mindenképp meg kell vennem”- kategória, hanem ha már tényleg vállalhatatlan az adott nadrág/kabát/cipő, ugyanis újonnan nem igazán szeretek vásárolni, a butikok nem az én világom, a kínai nagyon hamar megadja magát, a vásár/piac és a Jófogás/Vatera itt a lassú haldoklást folytat, a turkálók pedig olyan darab, illetve kilós árakon üzemelnek, hogy jobban megéri megvenni ugyanazt a darabot a plázában (!), mind secondhand. De azt hiszem, erről siránkoztam már eleget, szóval lássuk.

2016. augusztus 7., vasárnap

Visszatekintés a II.Országos Goth Találkozóra

Hosszabb, személyesebb videó a II. Országos Gothic Találkozóról - részletek az odaútról és néhány perc a korábbi videókból (nagy eséllyel került bele olyan is, ami az előzőkből kimaradt). Sajnos a minőség továbbra sem jobb, régebbi telefonnal készült anno, de ha nincs teljes képernyőre kitéve, azért élvezhető :) 

Már  tavaly szerettem volna feltölteni ezt a hosszabb verziót, de végül nem került sor az elkészítésére, most viszont picit bogarásztam a gépen szerkesztendő képek és mozgóképek után kutatva megtaláltam, sajnáltam volna felhasználatlanul hagyni, úgyis olyan kevés hasonló magyar videó van fent a neten. (Mondjuk részben lehet, hogy nem is kár, gyakorlatilag végigvihogtam az egészet :) )

A zenei aláfestés licensze miatt előfordulhat, hogy mobileszközről ill. Németországból nem lehet megtekinteni.

Aki esetleg nem látta/olvasta, annak ajánlom a beszámolót, a  képválogatást és a rövidebb videós verziót.

2016. augusztus 6., szombat

Mats Strandberg, Sara B. Elfgren: A kör (Engelsfors-trilógia 1.)

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem a borítója keltette fel a figyelmemet, nehéz volt nem belefutni ebbe az egyszerre minimalista, mégis díszes alkotásba anélkül, hogy az emberben fel ne merüljön a kérdés, vajon miről szólhat ez?

Lassan felépülő és fokozatosan kibontakozó YA-fantasy, meglepően kellemes elbeszélési stílusban és sokféle karakterrel. 

Egy srác öngyilkos lesz az iskola egyik elhagyatott mosdójában – egyszerre több tanuló is különös dolgokat tapasztal saját magával kapcsolatban (furcsa álmok, képességek), egyre több nyomasztó dolog kavarog a háttérben. Vajon mi folyik Engelsforsban? Senki sem az, akinek – vagy aminek – első ránézésre tűnik.

2016. július 21., csütörtök

Justina Chen Headley: North of Beautiful – Iránytű Önmagamhoz

Szokás szerint nemigen olvastam el se a fülszöveget alaposabban, se a kritikákat, véleményeket, sajnálom előre elrontani a meglepetést, na meg nem is szeretek egy olyan előítélettel hozzáállni, hogy na ez biztos klassz/pocsék lesz, mert xy azt mondta, én pedig megbízok az ízlésében (még ha aztán be is bizonyosodik, hogy igaza volt).

Nos, annyit viszont tudtam, hogy egy első ránézésre  tökéletes (szőke, tökéletes alak, gazdag szülő, jó tanuló, stb.) végzős középiskolás lány és egy ázsiai goth fiú fog majd összeakadni (és feltehetően párkapcsolat szintjéig is eljutni) a történet, és mivel egyfajta hobbim lett goth-karakteres könyveket olvasni, ez sem maradhatott le a listáról.

Terrának, a főhősnőnknek látszólag mindene megvan: tehetős családi háttér, kiváló tanulmányi révén lehetőség bekerülni akár több neves főiskolára, hobbiját, a kollázskészítést egy neves műteremben gyakorolhatja, ahol dolgozik is, a külseje makulátlan – bomba alakja van, csinos, a népszerű és kellemes megjelenésű, tipikus „lányokkedvence” sráccal randevúzik.  

2016. július 16., szombat

Zenei vérfrissítés: Az utóbbi idő kedvencei #8


Az aktuális kedvencek között akad olyan is, ami csak néhány hónapja jött ki, viszont olyan is, ami már tizenöt éve. Viszonylag vegyesen, van itt magyar, ám angol nyelven felénekelt darkwave, egy egyszerre lenyűgöző, és témájából fakadóan ijesztő elektornikus egy ikonikus bandától, egy witch house stílusú, és egy újabb darkwave, egy olyan előadótól, akivel itt már találkozhattatok korábban. Végül, de nem utolsó sorban egy magyar metál zeneszám, tőlem szokatlanul, aztán valahogy mindig bekeveredik. 

Ha kíváncsiak vagytok, kik ők, kattintsatok tovább, és/vagy görgessetek lejjebb.

2016. június 26., vasárnap

Böszörményi Gyula: Rémálom-könyvek 1.: 9… 8… 7…

Meglehetõsen elfogult vagyok ezzel a könyvvel szemben - márpedig sajnos nem éppen pozitív irányban. Még tiniként olvastam elõször a trilógia elsõ részét és mérhetetlen ellenszenvet sikerült generálnia, a második részét félbe is hagytam, aztán úgy annyiban is maradt a dolog, mindenesetre ha azóta bárkinél is megláttam és azt hallottam, hogy dicséri, általában csak forgattam a szemeimet és magamban felidéztem azokat a hibákat és ellentmondásokat, amelyek annak idején kedvelhetetlenné tették szegény mûvet.

Azóta eltelt jópár év, én meg csak tologattam-kerülgettem, témája lévén pedig szükséges lett volna írnom róla valamit (tudjátok, gyûjtöm a goth jellegû karaktert felmutató könyveket), de az igazat megvallva nem emlékeztem már annyira belõle, hogy érdemben írni tudjak róla, azt a pár kevésbé szimpatikus momentumot felsorolni igazságtalannak éreztem volna, ugyanis vannak kifejezetten jó pontjai, elemei is a regénynek.

Újra elõvettem,  és igyekeztem úgy olvasni, mintha most találkoztam volna vele elõször - kíváncsi voltam, a tini-énem vajon miért akadt ki annyira.

2016. június 23., csütörtök

A goth stílus 40 éve - négy perc alatt

Sok más témájú, ám hasonlóan megoldott videó után (pl. a szépségideálok, divat, stb. változása az utóbbi adott időtartam alatt pár perc alatt) megszületett a szubkultúránk hangsúlyosabb irányzatait körülbelüli időrendben bemutató darab is.

Némelyiket egészen jól eltalálták, míg van, amelyik talán nem lett a legszemléletesebb - mit szóltok hozzá? Hasonló még a következő képcsokor is, bár a videó mindenképpen látványosabb. Izgalmas lenne egy még részletesebbet látni, bízok benne, hogy idővel készítenek majd hasonlót.


Az "elkövető" az a Liisa Ladouceur, aki többek között az Encyclopedia Gothica szerzője. 
A kisfilm készítése nyomon követhető Instagramon is.

2016. május 24., kedd

The Death Tag


 
Slyvie D blogján találtam a következő - kissé morbid - kihívást, mely az elmúlás témakörét boncolgatja. Nem kifejezetten goth-jellegű, tanakodtam is, hogy megosszam-e, ám többen jelezték, hogy érdekli őket a dolog, ezért mégis lefordítottam.

2016. április 11., hétfő

Edgar Allan Poe: A folyamhoz

 
 Szép folyam! fényes, ragyogó
        Vándorló vized kristálya
Olyan, mit a csodaszépség
        Vagy a nyilt szív ragyogványa; -
Vagy mint az a csodás játék,
        Mit tud vén Alberto lánya.

De fölcsillan és megremeg
        Habod, ha lánykám belenéz;
S akkor kedves, bájos folyam,
        Mint imádója, olyan lész;
Mert szívében éppúgy nyugszik
        Képe, mint habodba' lenn
És lelket ható szemének
        Sugarától - megrezzen.

ford.)

A költészet napja alkalmából.

2016. március 26., szombat

Programajánló: III. Magyar Országos Gothic Találkozó


Nyilvánosságra hozták, hol és mikor kerül megrendezésre az idei hazai goth találkozó, ráadásul még a pontos programlistával is megörvendeztettek minket, a következőket tudtuk meg:

2016. március 19., szombat

5+1 dolog, amit jó lett volna babybat-ként tudni - Vlog



Hosszú idő után újra videobejegyzés készítésére adtam a fejem - tudom, még nagyon nem tökéletes, de az előzőhöz képest azért technikailag nyilván jobb ami azért biztató. A későbbiekben szeretnék több hasonlót is összehozni - remélem, idővel sikerül lazábbra vennem a formát, higgyétek el, élőben nem vagyok ennyire karót nyelt, csak nem szoktam hozzá, hogy "magamban beszéljek" :)

Ha bármi eszetekbe jut a témával/felsoroltakkal kapcsolatban, írjátok meg bátran!

2016. február 27., szombat

Életképek #02

A múlt hónapot az első életkép bejegyzéssel zártam, elérkezett az ideje a következőnek. Elég mozgalmasan telt ez a rövidke négy hét, tulajdonképpen végig dolgoztam, a hétvégéket itthon töltöttük, de nem is bánom, volt mit tenni így is bőven.

Az új munkahely - én, a folyamatellenőr


Nem voltam túl bőbeszédű az új munkahelyemet illetően, akkor most azért mesélek róla egy kicsit, mert amúgy nem titok (Facebookon aki ismerősöm, láthatta is kiírva), csak amíg nem töltöttem ott legalább pár hetet, nem akartam - és nem is tudtam - túl sok mindent írni róla.
Végül az ipari szférában helyezkedtem el egy helyi kis cégnél folyamatellenőrként, ami úgy kb. szöges ellentéte minden eddigi elképzelésemnek, de nem igazán érzem úgy, hogy megtaláltam a számításomat azokon a területeken, ahol eddig próbálkoztam (tudtam csinálni, alkalmas voltam, csak egyszerűen egy idő után egyik sem okozott örömöt - tudom, hogy a munkahelyre nem vigyorogni jár az ember, de azért jó ha egy alap feeling adott - persze más dolgok is közrejátszottak, de elsősorban ez). Úgyhogy gondoltam egy próbát megér, ha nagyon gáz lesz, maximum megmondom, hogy oké, mégsem, aztán kész, majd lesz más.
Diákként dolgoztam gyárban, de nyilván teljesen más volt a feladatom mint itt, na meg az egy többször ekkora cég volt, a lényeg, hogy volt némi elképzelésem, hogy körülbelül miről van szó (na meg a párom anno dolgozott ott néhány hónapot, úgyhogy nagyjából volt egy kis előnyöm). Amitől nagyon féltem, az a zaj, a szagok és azok a bizonyos női napok, mert a sok adminisztráció mellett azért van fejvesztett futkosás is olykor rendesen, de mint kiderült, ezektől egyáltalán nem kell tartani, előbbi kettő nem vészes és hamar megszokja az ember (már-már otthonossá válik kis idő után), utóbbinál pedig tudjuk úgy alakítani az időnkön, hogy a munka is haladjon és mi se purcanjunk ki. Amire viszont nem számítottam, az az emberi oldala - nyilván egy gyárban teljesen másmilyen emberek dolgoznak, mint akikkel az előző munkahelyeimen, főiskolán találkoztam, akik a baráti/ismerősi körömben előfordulnak - eleinte furcsa volt, hogy látszólag teljesen más dolgok foglalkoztatja őket, előfordulnak összezördülések, és ez nekem borzasztóan fura volt, csak lestem, hogy ilyen is van, testközelből nem találkoztam még ezzel a réteggel. Nem tudom, hogy ez a különbözőség mennyire okoz majd problémát, eddig úgy érzem, megfelelően tudom majd kezelni a helyzetet. Hála az égnek szerencsésnek mondhatom magam, mert a felettesem és a többi folyamatellenőr abszolút jófej és rátermett ember.

2016. február 24., szerda

Rémségek könyve (Horror antológia)


Szinte kuriózumnak számít, ha bármihez hozzájut az ember, ami horror, gótikus regény vagy dark fantasy és magyar a szerzője - kortárs hazai írók munkáit úgy vélem, különösen izgalmas elővenni, hiszen teljesen másmilyen milliőt képesek alkotni. Azért klasszak ezek a novelláskötetek, mert rendkívül változatosak, a fő irányvonalat leszámítva mind-mind különböző, jó kis palettát alkotva együtt. Persze ennek megvan az a hátránya is, hogy elkerülhetetlen, hogy nem fog mindenkinek tetszeni mindegyik, jó eséllyel hullámzik kissé a színvonal, előfordulnak gyengébb és kiemelkedőbb alkotások is - de erre majd úgyis bővebben kitérek majd novellánként.

Egy kis háttérinformáció - gondolom vannak, akiknek ez a Fangoria-dolog nem cseng ismerősen (bevallom, nem különösebben követem/követtem figyelemmel, a szakirodalomi folyóiratokon kívül a Galaktika az egyetlen, amit rendszeresen olvasok), azoknak nyújtanék egy kis háttéranyagot: maga a Fangoria eredetileg egy amerikai rajongói filmmagazin, amely a különböző horrorfilmekre specializálódott, a hetvenes évek végén került a piacra. Eredetileg Fantastica néven futott volna, fantasy filmekből táplálkozva, de aztán egy hasonló nevű magazinnal való probléma miatt változtatásra ítélték. Eredetileg nem volt túl sikeres, de aztán szépen felfutott, köszönhetően az olyan filmeknek, mint a Holtak hajnala vagy a különböző Stephen King-adaptációk, '90 tájékán pedig már több nyelven futott. Idővel a neten is feltűnt (Fangoria.com domain alatt), ahol számos horror-releváns dolgot olvashatunk mind a mai napig.

2016. február 12., péntek

A fekete rúzs története

forrás: xburningxflame
 
Bár a fekete rúzstól sokan idegenkednek, időről időre felüti a fejét - és nem csak a nonkomformista kis szubkultúrák képviselői között, hanem a legnagyobb divatházak kifutóinak modelljein, legnépszerűbb hírességek által viselve is. Akárhogy is viszonyulunk ehhez az erőteljes színhez, a történetéről nem sok szó esett.

2016. január 30., szombat

Életképek #01

El kell ismernem, hogy nehezemre esik személyes bejegyzést írni. Nem olyat, hogy ide vagy oda elmentünk, ilyen-olyan képeket készítettünk, ezt vagy azt vásároltam, esetleg egy kósza gondolat, hanem úgy igazán - írni azokról a dolgokról, amik történtek, amik nem hagynak nyugodni, valamiért megfogtak. Őszintén szólva csodálom valahol azokat az embereket, akik képesek abszolút én-blogot vezetni hosszú távon, olyasfajta nyitottság és bátorság szükséges hozzá, ami bennem azt hiszem nincs (már) meg, gyanakvó vagyok a magam módján, ami egyfajta falat emel.
Persze ez természetes, hiszen bárkihez eljuthat (és el is jut), így muszáj némi távolságtartás. A másik, hogy nem kifejezetten személyes blog, ezért nem is szeretném teleposztolni a saját kis butaságaimmal, de mégis sajnálnám, ha pont emiatt maradnék távoli némelyek számára.

Úgy döntöttem, minden hónap elején összegyűjtöm az előző hetek élményeit, gondolatait, ha már ti is szívesen olvasnátok hasonlót, számomra is előnyös, mert személyes naplót nem írok egy ideje (igaz a fontosabb, hivatalosabb eseményeket feljegyzem a határidőnaplómba, de az azért nem ugyanolyan), jó visszaolvasnom idővel mint nosztalgia, illetve látnom, hogy bizonyos dolgok mennyire megváltoztak, főleg pozitív értelemben. Kíváncsi vagyok, mennyire fog ez menni, mert elég nehezemre esik írni a legegyszerűbb, legártalmatlanabb személyes dolgaimról is, legalább feszegetem picit a saját határaimat :)

Természetesen nem szeretném, ha amolyan fogmosós-bloggá válna, de azt gondolom, havi egy-egy bejegyzéstől még nem esek át a ló túloldalára.

2016. január 22., péntek

Joseph Sheridan Le Fanu – E. T. A. Hoffmann: Carmilla / Denner Ignác

Le Fanutól már olyan régen szerettem volna olvasni valamit - annyi alkalommal belebotlottam, mint hivatkozási alapba, hogy elkerülhetetlen volt, hogy belefussak, csak idő kérdése, és most hála zoltarnak egy nagyobb halom gótikus regényhez sikerült hozzájutnom, köztük ehhez is (tőle vásároltam a Pirkadatra várva című könyvet - még vannak eladó példányai, ha valakinek felkeltette az érdeklődését - hamarosan érkezik a beszámoló róla).

Carmilla érdekessége, hogy évekkel az oly' híres Stoker-féle Drakula előtt került publikálásra, sok helyen az első leszbikus vámpírregényként említik (sajnos ez igencsak elspoilerezi a tartalmát), tehát nem csak szórakoztató, de irodalomtörténeti szempontból is érdekes.
 
A történet (inkább novellácska, mint regény) számtalan további formában került a nagyközönség elé: képregény, film, opera-előadás rádiójáték, színdarab és film - sőt, még egy YouTube-os websorozat is készült belőle, Japánban még leszbikus nőknek szóló újságot neveztek el róla.
 
Több későbbi íróra, művészre is hatással volt, gyakran fedezhető fel rá utalás a mai vámpírfilmekben, sorozatokban is - és mondanom sem kell, hogy természetesen időről-időre fel-felbukkan a sötétebb, gótikusabb, elvontabb zenét játszó bandák dalaiban (az angol Wikipédia a Cradle of Filth-t, a Leaves Eyes-t , Alessandro Nunziatit, a Theatres des Vampires frontemberének szólóprojektjét, illetve magát a bandát is említi, de ez egy kis szeletkéje csak a "Carmilla-repertoárnak").

2016. január 17., vasárnap

10 lehetséges ok, amiért nem jön össze egy (goth) találkozó

az eredeti kép forrása: galerie.sanctuary.cz

Többször szóba került a téma (mind magánlevelezésben, mind a DBK csoportban, illetve Wikka is mesélt róla), hogy milyen nehéz goth találkozót szervezni, kétséges a résztvevők összetétele (már ha egyáltalán vannak), íme az én feltevéseim, miért akaródzik olyan nehezen összejönnie egy találkozónak.

2016. január 8., péntek