2021 decemberében mi is átestünk a Covid-fertőzésen, ennek következményeképpen 2022 tavaszára elég komolyan hullani kezdett a hajam, emiatt úgy döntöttem, levágjuk, ebben a videóban láthatjátok az eredményt. Azért (is) örökítettem meg, mert így valamivel kevésbé volt szomorú dolog megválni tőle. Aztán azt is megmutatom, mennyit nőtt egy év alatt, illetve elmesélem, hogy miket tapasztaltam.
Fotókat & tartalomjegyzéket lejjebb találtok:
A Mikosdi Kastélyban 2020 májusában jártunk először, videó is készült ugyan róla (és egy csomó fotó természetesen) viszont az általános idő-, és energiahiányom miatt ez is érintetlenül ül a gépen, várva hogy majd egyszer talán sor kerül rájuk is.
Amikor először fedeztük fel a helyet, kizárólag az épületet sétáltuk körbe, minimálisan kukkantottunk csak be, mivel itt-ott elég rozoga, meg vannak rogyva a deszkák, a téglákat néhol mintha csak a jószerencse tartaná csak össze.
Ha követtek Instagramon, találkozhattatok már ezeknek a fotóknak egy részével - szeretnék kicsit mesélni nektek erről a helyről, ahol voltunk, illetve erről az egyszerű, totál kényelmes és olcsó ruha-összeállításról - meg úgy egyáltalán pár szót. Az egyik Instára feltöltött kép alatt dióhéjban leírtam, hogy az utóbbi hónapokban nem várt egészségügyi nehézségekkel küzdök, így eléggé megakadtak a dolgok: máskülönben a magánélet és a munka az első, emiatt szorultak háttérbe az online tevékenységek, hát most ez.
A nyárnak talán az egyetlen kiemelkedő pontja, amiről ebben a bejegyzésben írok, sajnos erre is rányomta a bélyegét az előbb említett dolog, hamar kiderült, hogy semmi esetre sem kellett volna útnak indulni, ha a jelen tudásom birtokában lettem volna, fel sem merült volna. Mindenesetre az élmény pozitív pillanatait nagyon megbecsülöm, igazán nehéz kerülni a kimozdulást, ha az ember hozzá van szokva a túrázáshoz, kiránduláshoz. Igaz, itt nem volt nagy jövés-menés, csak könnyű séta, inkább a levegőváltozás miatt emlékezetes számomra/számunkra.
Kereken két éve, hogy elkészültek ezek a fotók, úgy néz ki, hogy esélytelen, hogy bármivel is naprakész maradjak, de azért a két évet kicsit túlzásnak találom - bár tekintve, hogy ennél régebbi videót is készítettem, ami azóta sem került szerkesztésre, vágásra, és valószínűleg emiatt sosem lesz feltöltve, elmondható, hogy legalább elkészült - ez is valami.
Balatongyörök mellett, a Soós öbölben néztük ki magunknak ezt a farönköt és a háttérben látható kiszáradt fát, hangulatos volt a maga módján.
A blogbejegyzést, illetve a fotókat, videókat, amiben említettem ezt a fotózást, itt találjátok.
