Le Fanutól már olyan régen szerettem volna olvasni valamit - annyi alkalommal belebotlottam, mint hivatkozási alapba, hogy elkerülhetetlen volt, hogy belefussak, csak idő kérdése, és most hála zoltarnak egy nagyobb halom gótikus regényhez sikerült hozzájutnom, köztük ehhez is (tőle vásároltam a Pirkadatra várva című könyvet - még vannak eladó példányai, ha valakinek felkeltette az érdeklődését - hamarosan érkezik a beszámoló róla).
Carmilla érdekessége, hogy évekkel az oly' híres Stoker-féle Drakula előtt került publikálásra, sok helyen az első leszbikus vámpírregényként említik (sajnos ez igencsak elspoilerezi a tartalmát), tehát nem csak szórakoztató, de irodalomtörténeti szempontból is érdekes.
A történet (inkább novellácska, mint regény) számtalan további formában került a nagyközönség elé: képregény, film, opera-előadás rádiójáték, színdarab és film - sőt, még egy YouTube-os websorozat is készült belőle, Japánban még leszbikus nőknek szóló újságot neveztek el róla.
Több későbbi íróra, művészre is hatással volt, gyakran fedezhető fel rá utalás a mai vámpírfilmekben, sorozatokban is - és mondanom sem kell, hogy természetesen időről-időre fel-felbukkan a sötétebb, gótikusabb, elvontabb zenét játszó bandák dalaiban (az angol Wikipédia a Cradle of Filth-t, a Leaves Eyes-t , Alessandro Nunziatit, a Theatres des Vampires frontemberének szólóprojektjét, illetve magát a bandát is említi, de ez egy kis szeletkéje csak a "Carmilla-repertoárnak").
