Edgar Allan Poe: A folyamhoz

forrás: californiasunshine

 

 Szép folyam! fényes, ragyogó
        Vándorló vized kristálya
Olyan, mit a csodaszépség
        Vagy a nyilt szív ragyogványa; -
Vagy mint az a csodás játék,
        Mit tud vén Alberto lánya.

De fölcsillan és megremeg
        Habod, ha lánykám belenéz;
S akkor kedves, bájos folyam,
        Mint imádója, olyan lész;
Mert szívében éppúgy nyugszik
        Képe, mint habodba' lenn
És lelket ható szemének
        Sugarától - megrezzen.

(Ferenczy Zoltán ford.)

A költészet napja alkalmából.