Egy kívülálló számára, - de még egy magunkfajtának is- roppant rejtélyes lehet, hogy vajon miért is pont a "goth" elnevezést kapta a szubkultúránk. Laura Schwöbel az alábbi analógiára hívta fel a figyelmet, megemlítve a gót, mint barbár törzs, a gótikus építészet, majd irodalom, végül a szubkultúra közti hasonlóságokat, következetességeket. Legalább ennyit illik tudni, ráadásul - szerintem - mint érdekesség is megállja a helyét.
via Pinterest |
A
gótikus építészet Európában a XII. században ütötte fel a
fejét, magasba törő, már-már csontváz-szerű kőből épített,
karcsúnak ható székesegyházaival és templomaival, melyeket
hatalmas üvegfelületek, hegyes tornyok, bordázott boltívek és
különleges szobrok díszítettek. Az elnevezés itt is a barbár
jelzős törzs nevére vezethető vissza, kifejezendő a reneszánsz
emberek nemtetszését.
A gótikus irodalmat az építészet által inspirált ötletek
csokraként lehetne meghatározni: ősi kastélyok, temetők,
pislákoló lámpások, sikolyok és egyéb ijesztő, hátborzongató,
rejtélyes, természetfeletti résztelek gazdagsága jellemzi.
(Említésre érdemes kötetek: Horace Walpole: The Castle of
Otranto (1764), Ann Radcliffe könyvei, és Mary Shelley
Frankenstein-je (1818).