A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szakirodalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szakirodalom. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. június 23., csütörtök

A goth stílus 40 éve - négy perc alatt

Sok más témájú, ám hasonlóan megoldott videó után (pl. a szépségideálok, divat, stb. változása az utóbbi adott időtartam alatt pár perc alatt) megszületett a szubkultúránk hangsúlyosabb irányzatait körülbelüli időrendben bemutató darab is.

Némelyiket egészen jól eltalálták, míg van, amelyik talán nem lett a legszemléletesebb - mit szóltok hozzá? Hasonló még a következő képcsokor is, bár a videó mindenképpen látványosabb. Izgalmas lenne egy még részletesebbet látni, bízok benne, hogy idővel készítenek majd hasonlót.


Az "elkövető" az a Liisa Ladouceur, aki többek között az Encyclopedia Gothica szerzője. 
A kisfilm készítése nyomon követhető Instagramon is.

2015. december 18., péntek

Ignácz Ádám: Műfajok, stílusok, szubkultúrák / Szakirodalom

Egy érdekes könyvet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, nem olyan rég jelent meg az Ignácz Ádám által szerkesztett  Műfajok, stílusok, szubkultúrák  - Tanulmányok a magyar populáris zenéről című kötet, amelyben többek között egy számunkra kifejezetten érdekes tanulmány is megtalálható: Tóth Eszter Zsófia írta, címe Az emlékezet színterei – a Fekete Lyuk, értelemszerűen az említett szórakozóhely történetét mutatja be számos interjúalanyt idézve és izgalmas szakirodalmat felhasználva.

Maga a tanulmány nem túl hosszú, mindössze 14 oldal, viszont aki szeretne egy kis bepillantást nyerni (esetleg nosztalgiázni?), annak jó szívvel ajánlom. A kötet elég vegyes témájú műveket tartalmaz, ami még hasonló talán, az a Lehet-e népszerű az alternatív?, ami szintén kis rövidke, de számos érdekességet tartalmaz.

Lejjebb találjátok a tartalomjegyzéket:

2015. szeptember 16., szerda

Interjú Kárász Petrával (Blithe)

2014-ben a goth szubkultúra könyvtárhasználati-, és olvasási szokásait vizsgálva, a szakdolgozatom kapcsán kerestem meg többek között Kárász Petrát (akit valószínűleg többen Blithe néven ismernek internetes berkekben).

Amiért lényegesnek éreztem őt megkérdezni, annak az oka, hogy személyében tisztelhetjük a  2006 januárjában indult Magyar Gothic Club alapítóját, illetve annak magazinjának, az Expression-nek volt a főszerkesztőjét. Az utóbbi négy évben a klub kevésbé aktív, 2010-2015 júliusáig önálló weboldallal sem rendelkezett (szerencsére ezév augusztusában sikeresen rebootolt), korábbi működése alatt Petra betekintést nyerhetett a magyarországi goth szubkultúra képviselőinek szokásaiba, viselkedésébe – virtuális és a valós életben egyaránt.

Interjúalanyom  mára már szociálpedagógus végzettséggel büszkélkedhet, jelenleg kriminológus hallgató, mellette aktív blogger,  illetve ékszerkészítőként dolgozik.

2014. december 4., csütörtök

A magyar goth szubkultúra olvasási és könyvtárhasználati szokásainak bemutatása és elemzése (szakdolgozat)

A szakdolgozatom mostantól elérhető a Gothic.hu-n, 
az alábbi képre kattintva tudjátok elolvasni:

http://gothic.hu/gothic_olvasas_konyvtarhasznalat
http://gothic.hu/gothic_olvasas_konyvtarhasznalat

2014. november 27., csütörtök

Sajtótermékek és a magyar goth szubkultúra (szakdolgozat részlet)

forrás: Krypteria

(Egy újabb téma a szakdolgozatomból, az előző, "A gót törzstől a goth szubkultúráig" után. Másolni, terjeszteni csak pontos forrásmegjelöléssel szabad (link erre az oldalra és a teljes nevem feltüntetésével, ilyen módon: Helmeczi Gabriella: A magyar goth szubkultúra olvasási és könyvtárhasználati szokásainak bemutatása és elemzése (szakdolgozat), online [2014] [a dátum, amikor te átvetted/amikor hivatkozol] Url: http://www.shadow-and-light.hu/2014/11/sajtotermekek-es-magyar-goth-szubkultura.html 44-46. p.) )



A szubkultúra tagjainak több próbálkozása is volt arra, hogy valamiféle folyóiratot, magazint hozzanak létre, ám rendszeresen megjelenő folyóirat jelenleg nincs.

Az első, a szubkultúrát kiszolgálni vágyó fanzine a MozgaloM  volt 1991 és 1998 között jelent meg, kilenc szám erejéig. Tartalma változatos volt, számos témát érintett, a zenei témák mellett megfért a filozófia, dalszövegfordítások, ajánlók.
A digitális változata azóta ingyenesen elérhető és letölthető.[1] 


2014. április 26., szombat

Interjú a Gothic.hu oldalon

http://gothic.hu/szubkult_olvasasiszokasok_szelevenyigellert

A szakdolgozatomhoz készített interjú a Gothic.hu szerkesztőjével, Szelevényi Gellérttel ezen a linken elérhető, én felettébb érdekesnek találtam, ha van egy kis időtök, vessetek rá egy pillantást.

2014. január 29., szerda

A gót törzstől a goth szubkultúráig

Egy kívülálló számára, - de még egy magunkfajtának is- roppant rejtélyes lehet, hogy vajon miért is pont a "goth" elnevezést kapta a szubkultúránk. Laura Schwöbel az alábbi analógiára hívta fel a figyelmet, megemlítve a gót, mint barbár törzs, a gótikus építészet, majd irodalom, végül a szubkultúra közti hasonlóságokat, következetességeket. Legalább ennyit illik tudni, ráadásul - szerintem - mint érdekesség is megállja a helyét.

via Pinterest
Mivel sokak számára nem ismert ez a szubkultúra, így érdemes megjegyezni, hogy a „goth” mint mai csoport és a „gót”, megegyező hangzása (illetve angol nyelven szóalakja) ellenére bár félrevezető lehet, nem ugyanazt jelenti. A gót egy germán törzs volt a negyedik század idején – innen eredeztetve a gótikus, mint barbár asszociációt, hiszen szokatlanul kegyetlen szakrális áldozataival ellenszenvet ébresztett, illetve háborús tevékenységével hozzásegített Róma bukásához, emellett a sötét jelzővel illetett középkor eljöveteléhez.
A gótikus építészet Európában a XII. században ütötte fel a fejét, magasba törő, már-már csontváz-szerű kőből épített, karcsúnak ható székesegyházaival és templomaival, melyeket hatalmas üvegfelületek, hegyes tornyok, bordázott boltívek és különleges szobrok díszítettek. Az elnevezés itt is a barbár jelzős törzs nevére vezethető vissza, kifejezendő a reneszánsz emberek nemtetszését.
 
A gótikus irodalmat az építészet által inspirált ötletek csokraként lehetne meghatározni: ősi kastélyok, temetők, pislákoló lámpások, sikolyok és egyéb ijesztő, hátborzongató, rejtélyes, természetfeletti résztelek gazdagsága jellemzi. (Említésre érdemes kötetek: Horace Walpole: The Castle of Otranto (1764), Ann Radcliffe könyvei, és Mary Shelley Frankenstein-je (1818).

2014. január 22., szerda

Feltárni a goth szubkultúra történetét és sajátosságait

 
 
Avagy mit tegyen az ember, ha akár csak személyes okokból, vagy éppen szakmai, tanulmányi szempontból tényleg részleteibe menően kíváncsi az adott (jelen esetben goth) szubkultúra történetére, szociológiai hátterére, kialakulásának részletes mozzanataira, társadalmi megítélésére, irodalmi és művészeti sajátosságaira, öltözködési normáira, a társadalom visszhangjára - és még ezer más dologra, amilyen szempontból csak vizsgálni lehet? 
 
Az utóbbi időben szerencsére egyre többen választanak szakdolgozatuknak olyan témát, ami a goth szubkultúra valamely aspektusát - vagy éppen a teljes egészét - veszi témájául, ami azért csak egyfajta jóleső érzést kelt bennem, hiszen mindenképpen pozitívum, hogy kis hazánkban is szakirodalmi jelleggel is kezd fel-felbukkanni, némileg elismerve a komolyságát.
 
Szeretném azt mondani, hogy egy-egy blogból mindent meg lehet tudni, de sajnos/szerencsére nem így van, ha valaki ténylegesen hiteles és értékelhető munkát szeretne létrehozni, ahhoz olyan forrásműre lesz szüksége, ami hibátlanul hivatkozott és jól felépített, nem elég egy-két (akár ehhez hasonló) blogra támaszkodni, hiszen többnyire csak szubjektív gondolatok, viszonyulások halmaza, amit szakmai szemmel csak speciális esetekben tekinthető megbízhatónak (például ha valaki kifejezetten szubjektív véleményeket vizsgál).


2013. június 14., péntek

Jillian Venters: Gothic Charm School



Nem tudom, hallottatok-e erről a könyvről, én már régebben találkoztam vele Tumblr-rön, viszont nekem kissé távolságtartónak, túl-viktoriánusnak (tudom, nincs ilyen szó) tűnt, ezért mondhatni kellő távolságtartással viseltettem iránta. Aztán úgy döntöttem, adok neki egy esélyt.

Mivel még csak pár oldalt olvastam belőle, így nem szeretnék véleményt mondani, hisz' ki tudja, mi sül ki belőle.  Magyarra nem fordították le ugyan, mint sok másik goth témájú könyvet sem, angolul íródott, de elég egyszerű a nyelvezete, így akinek középszintű nyelvvizsgája van (és/vagy annyi fanficet olvas angolul, mint én :D), annak nem okozhat különösebb gondot.

Van, aki közületek olvasta már?