A harmadik Goth Kihívás - 50 kérdéses goth kihívás

 Mary Rose, a The Everyday Goth írójának blogján tűnt fel ez a harmadik goth kihívás (az előző kettőt ide kattintva tudjátok meglesni, a goth jellegű kihívások címke alatt), mivel vannak a kérdések között olyanok, amelyek az előzőekben még nem bukkantak fel, lefordítottam, aki blogol (vagy aki még nem, de kedvet érez elkezdeni, annak itt az idő), szóval hajrá! :) 

Mit csinál egy könyvtáros-gyakornok?

 

 

Elmaradoztak a bejegyzések, és amelyek születtek is az elmúlt hónapban, meglehetősen könyv(tár)közelinek bizonyultak, ez természetesen annak tudható be, hogy a gondolataim javát az új munkahelyem foglalja le - ennek kapcsán érdemesnek találtam írni is egy kis összefoglalót: jó terápia nekem, hiszen könnyebben tisztázom, milyen nem várt benyomások értek, mit tapasztaltam, miben csalódtam vagy épp miben értem el sikereket.

 

Nem tudom, ti mennyire vagytok kíváncsiak egy kis "behind the scenes" - dologra, de szerintem akit érdekel a szakma, de még vonakodik, esetleg "csak" lelkes könyvtárlátogató, annak tök jó lehet ezeket a dolgokat is elolvasgatni. 

Persze semmi igazán "titkos" nincsen a következő dolgokban, viszont kívülről ez nem "látszik", ezért izgalmas lehet.

Jobb esetben a legtöbben első alkalommal olvasóként/használóként lépünk be egy könyvtár ajtaján, viszont én elég speciális helyzetben voltam, állásinterjú előtt-után nem jártam ott, tehát abszolút ismeretlen volt számomra maga az épület, az állomány, a könyvtárosok is, van ennek egy hosszú előtörténete, páran tudják, igazából a lényege, hogy szinte nevetségesen egybehangzottak az események ahhoz, hogy oda kerüljek.

Kelta halomsírok és a Várhely-kilátó

 

Lassan egy hónapja nem voltunk sehol - nehézkes úgy összeegyeztetni a túraidőpontokat, még egy párkapcsolaton belül is, ha éppen az egyikőnk rendszeresen dolgozik hétvégén is, aztán amikor sikerül összetologatni egy pár napot, akkor meg ott a kérdés, vajon jobb-e az aktív kikapcsolódás, mint éjjelek éjjeléig fent ülni, nagyokat filozofálgatni (tényleg, hajnali kettő után jönnek a legérdekesebb gondolatok!), aztán másnap későig aludni, rakott krumplit enni és fázósan a takaró alól filmezni összebújva, bugyuta megjegyzéseket fűzni az éppen aktuális történéshez. 

De aztán a szép idő reménye csak kicsalogatott - persze a beígért napos, kellemes aztán esős, nyirkosba fordult, másnap amikor már otthon voltunk egész nap bezzeg hét ágra sütött, de sebaj - amíg nagy sár nincs, addig nincs mitől félni.

Sopron elég szép hely egyébként, rengeteg erdő, dombos vidék veszi körül, karnyújtásnyira van a természet, ebben hasonlít Kaposvárra, persze ott megvoltak az ezeréves kedvenc helyek, aligha fogja tudni átvenni az első helyet a kis kedvenc-listámon, viszont hangulatos és csodaszép, az egyszer biztos. Sajnos ez magával vonja azt is, hogy sokan kíváncsiak rá, meglepő, mennyi kisgyerekes család kerekedik fel hétvégenként.