Az év első aktuális 5 kedvence: vegyesen került a kis listára olyasmi, amivel korábban találkozhattatok már a blogon, olyan, amit én már ugyan hallgattam, de stílusából adódóan nem keltette fel különösebben a további érdeklődésemet, és két olyan tétel is, aminek az előadóihoz ezidáig nem volt szerencsém.
(A korábbi zenei vérfrissítés bejegyzéseket ide kattintva éritek el, ha nem olvastátok őket, de érdekes elemekkel bővítenétek a lejátszási listátokat.)
Avatar - Secret Door
Az Avatar-ról hallhattatok már Zenei vérfrissítés keretei között kétszer is, anno a Hail to the Apocalypse és a Paint me red volt nagy kedvenc, látványos performansszal, fülbemászó muzsikákkal eddig is el voltunk látva, viszont az utóbbi időben - szerintünk legalábbis - egyre komolyabb és igényesebb, tudatosabb dolgokkal rukkolnak elő, ami mindenképpen figyelemreméltó, tekintve, hogy előtte is igazén rendben voltak.
Bevallom, a Secret door elsőre nem tűnt nagy dobásnak, sokadik passzív hallgatásra "kattant be" (Gáboromnak köszönhetően), de akkor nagyon, igen érdekes a szimbolikája, az üzenete.
Szokatlan együttműködés eredménye, ugyanis Corey Taylor, a Slipknot énekese adta elő a "fütyülős" részleteket, állításuk szerint nem szerettek volna valami túl nyilvánvaló dolgot, mint például egy duettet.
"I'm blown away
Like a layer of dust on the floor
Of the hall where we first met
Trust was the first thing we lost that day
You asked where to stay
You would do what you must
And the drawings would say more than you could
Lust for red berries, the taste of shame (...)"
Black Nail Cabaret - Spheres
Gondolom nem lepődik meg senki, hogy a BNC említésre kerül, hiszen többször esett róla szó, nagyon sokat jelent számomra Emkéék munkássága, amikor pedig tavaly kijött a Gods Verging on Sanity, ez a track volt "az a bizonyos", ami a következő hónapokat meghatározta. Érdekes, hogy szinte minden albumról van egy számomra igazán kiemelkedő, ami többnyire nem esik egybe a legfelkapottabbal, aztán mindig vágyakozva figyelek, hátha elcsípem majd élőben is, netán klip készül hozzá, de többnyire nincs szerencsém.
Lehet, hogy a jövőben készítek majd egy ajánlót az összes eddigi megjelent albumon fellelhető legkedvesebb 1-2 számomról, kifejtve, hogy miért szeretem őket, miért érdemes hallgatni, bár tűnődtem ezen, és mivel ez 100 %-ig szubjektív lenne, hogy számomra mit jelent, nekem mit ad, nem tudom, mennyire lenne hasznos másoknak, hiszen mind különböző utakat járunk, de ha már pár ember talál valami hasznosat vagy szépet ezzel, nem lenne hiábavaló (na meg én is letisztáznám közben a gondolataimat ezzel kapcsolatban. :) ) Legrosszabb esetben is legalább mutattam nektek pár kevésbé ismert, érdekes számot, ha a körítés nem is olyan fontos minden olvasó számára.
Visszatérve, szeretem egyébként a számaikban, hogy fülbemászóak, változatos témájúak, legyen az akár borzongató/felkavaró, könnyedebb, nyugtalanító vagy bulisabb, számtalan élethelyzetben lehet velük azonosulni, nem egyszer jártam úgy az évek folyamán, hogy egy évekig szeretett és dédelgetett track lassan kikopott, majd egy másik, korábban ismert, de akkor kevésbé figyelmet felkeltő számban találtam meg valamit, amitől a következő hónapok mindennapjainak részévé vált.
(...) I am shaking with hunger
but we are still moving
I am feeling much stronger
than yesterday (...)
Grandson - WWIII; Riptide
Grandsont mint olyan sokak, én is a Bood // Water tracken keresztül ismertem meg, tetszett a frontember jellegzetes vokálja, az ízlésemtől eltérő zenéhez képest (a Wiki szerint Alternative rock, rap rock, alternative hip hop, trap, EDM) érdekesnek találtam a szövegét, na meg szimpatikus volt a zene és a mondanivaló erőteljességének az összhangja, de addig nem jutott a dolog, hogy utánakeressek, miket vonultat még fel a munkássága.
Aztán tavaly év végén feldobta a Youtube a Riptide-ot, én meg örülök, ha valami értelmes ajánlást kapok (az utóbbi években nagyon nem vagyok megelégedve a YT ajánlóival, néha érthetetlennek találom, amiket feldob, annyira karakteridegen, máskor meg lehetetlen kiszabadulni ugyanazon 3-4 előadó számai közül...), mindenesetre kattintottam, és megfelelően szokatlannak tűnt a dolog, így felkerült a lejátszási listámra.
Kisvártatva - szintén az új, Death of an Optimist albumról került elő a WWIII, ami gondolom egyenes úton került az ajánlottak közé, miután a Riptide pár százszor lejátszásra került, és leküzdve az első rappelős szakaszt (az valahogy nagyon nem), egy igen kemény, komoly dolog futott végig, párszor utána vissza is pörgettem, számomra legalábbis "kellemesen kellemetlen", azaz sikerült elérni azt a reakciót, amit valószínűleg szerettek volna. Nagyon aktuális, nagyon precíz. A rövidebb verzióból hiányolom ugyan némelyik szöveg sort, de kárpótol a lendülete és a fokozott hangulat.
"Tell me what I'm supposed to think
When the bullets start to pour
Lie about some greater good
When you ship me off to war
Thousand dead on either side
Is there no one keeping score?
I just wanna make it home
When you ship me off to war (...)"
"I have done bad things, did them to good people
Got no self-control, it's the root of my evil
Wage war in my head when I'm tryna keep it peaceful
A little feels good, a little more and it's lethal
Save me from myself
(...)
I've been caught up in the riptide
For too long 'cause it's all I know
I've been lettin' this shit slide
But if you love me, let me go"
Icon for Hire - Cure or Curse
A bevezetőben említett kettő vadi új banda közül az Icon for Hire az egyik, valószínűleg nem is nagyon fog előfordulni a későbbiekben a blogon, mert kis kivétellel nem hallgatok női vokálos metálzenét, ez a technika/hangszín pedig kifejezetten zavaró számomra hosszú távon, ezért nem is értem, hogy hogyan sikerült belefutnom, nem tartom kizártnak, hogy talán egy másik felhasználó lejátszási listáját hallgathattam, passz.
Egy 2007-es, amerikai bandáról van szó, a Wiki szerint "alternative rock, pop punk, electronic rock alternative metal" stílusok jellemzőek rájuk, nagyjából korrektnek is tűnik, belehallgattam a többi számukba, valóban passzol, tehát aki amúgy hasonló zenéket hallgat és bejövősnek találja a lentebb látható/hallható videót, ajánlok némi további bogarászást a számaik között.
Engem egyértelműen a dalszöveg, illetve a refrén fogott meg, és minél többet hallgattam, annál könnyebb volt "befogadni" az amúgy tőlem idegen hangzásvilágú vokált. Aki bizonyos lelki nehézségekkel küzd, valószínűleg igen érzékletesnek fogja találni a dalszöveget, egy hallgatást mindenképpen megér.
Van rendes klippes verziója is, de szerintem érdemesebb első körben ezt hallgatni, sokkal komplettebb, engem a plusz vizuális adalék zavart, mindenesetre linkeltem, de tartom, hogy érdemesebb előbb "magában" hallgatni.
"Oh I swear my emotions are the enemy
Be dead by now if I'd have done what they were telling me
Whisper lies, but they sound like half-truths
Confusing a sick mind, isn't that hard to do?
And you say I'm a hopeless case
I'm a hopeless case
And you say I'm a hopeless case
I'm a hopeless case
I'm afraid I can't trust myself, myself
Don't leave me alone
How you want me to fix myself, myself?
All I've ever known, I've ever known
How can I separate
Me from the remedy?
I can't be sure, be sure
Am I the curse or the cure?
Oh it's more than a little maddening
Got me second guessing everything that's happening
I think, I think I'm in over my head
And the more I think about it, the worse that it gets (...)"
Bad Omens - Limits
A Bad Omens a másik eddig számomra ismeretlen banda, 2015-ben alakult, amerikai metalcore csapatról van szó, ami nekem abszolút kieső stílus, ám szintén a Youtube jóvoltából találkoztam velük. A klip borítóképének az egyszerűsége és a cím tett kíváncsivá, örülök, hogy kattintottam végül, itt is érdekesnek találtam a szöveget (kifejezetten fontosnak találom, hogy ha valamit hallgatok, annak olyan szövege legyen, amivel azonosulni tudok, legyen az akármilyen nyelven, nagyon nem találom mindegynek, mit hallgatok, mi ül meg a gondolataim között).
Keresgéltem kicsit tőlük, pl. az Unplugged verzió némi Linkin Park feelinget kelt bennem, de egyáltalán nem nevezném koppintásnak vagy ilyesmi, csak igazán el tudom képzelni, hogy a LP rajongók kedvelni fogják - amúgy amiket hallgattam, rendben vannak, korrektek, ám bennem nem hagytak mélyebb nyomot, így egyelőre hagyom a bandát, hiszen amúgy nem az én stílusom.
"You set me up as the villain
But you never mentioned the root of the problem
Took what you wanted and flipped it
But you won't be dragging my name to the bottom (...)"
Kicsit régebben ült már ez a bejegyzés a piszkozatok között, így lassan újra aktuális lesz egy bejegyzés, de nem szerettem volna őket kihagyni, mert az elmúlt hónapok meghatározó zenéi voltak, bízok benne, hogy ti is találtatok olyasmit köztük, amit érdekesnek találtatok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése