Könyv ajánló: Joe Hill - A szív alakú doboz / Könyv goth karakterrel

"Judas Coyne-nak volt egy spéci gyűjteménye: egy régi akasztófakötél… egy boszorkány beismerő vallomása… egy mexikói halálpornó-video… Számtalan rajongója éppúgy ismerte a korosodó death-metal rocksztár hátborzongató ízlését, mint hírhedett ifjúkori ballépéseit. Ám a legrémületesebb, legvalószínűtlenebb darabra éppen most tesz szert, jóformán a szemünk előtt – egy internetes árverésen olyasmit kínálnak, aminek képtelenség ellenállni: Árverésre bocsátom nevelőapám kísértetét… Egy szó, mint száz: Jude ezer dollár fejében büszke tulajdonosa lesz egy halott ember öltönyének, melyben állítólag egy nyughatatlan szellem kísért. Jude-nak persze semmi oka félni ettől. Kísérti őt sok minden a múltból is -anya- és gyermekverő apa, kíméletlenül eldobott szeretők, elárult, cserbenhagyott muzsikustársak. Eggyel több mit számít? Csakhogy amit a UPS egy szív alakú fekete dobozban leszállít neki, az nem közönséges, képzeletbeli szellem. Az a legvéresebb valóság. Egyik pillanatról a másikra a legváltozatosabb helyeken kezd felbukkanni az öltöny korábbi tulajdonosa: a folyosón… a hálószobaajtó mögött… Jude imádott Mustangjának hátsó ülésén.. az ablakon túl… a tévékészülék képernyőjén… Mintha várna valamire (vagy valakire) – és egyik csontos keze egy láncon függő, fényes borotvát himbál… A novelláiért több irodalmi díjjal is kitüntetett szerző első regénye a horror és a dark fantasy legújabb csillagának igen ígéretes karrierjét vetíti előre." 

Amikor először találkoztam a könyvvel, nemigen akaródzott csatlakozni hozzám, pedig pont le volt árazva - végül mégis egy King-kötet mellett döntöttem. Bár a fülszövege érdekesnek tűnik,a  borítót nem találtam túl csábítónak, és még erről a Hill-fickóról sem olvastam korábban, így nem annyira ragadta meg a figyelmemet, viszont amikor kicsit később a könyvtárban a kezembe került, adtam neki egy esélyt.

Hát nem adta könnyen magát.

Napokig csak "ültem rajta", valahogy olyan száraznak és nehézkesnek tűnt, vagy valóban kicsit nehezen indul, vagy én voltam nagyon rossz passzban. Aztán valahogy hirtelen fordult a kocka, és azon kaptam magam, hogy hajnali háromkor is fent ücsörgök, körmöt rágva és drukkolva Coyne-nak és a barátnőjének, hogy éljék túl - vagy legalábbis tartsanak ki még egy kicsit, nehogy "elfogyjon" a történet :)

Tulajdonképpen azt hittem, hogy nem fogja tudni a szívembe zárni magát egy ilyen Judas-féle szikkadt letűnt black metálos rocksztár, és túl amerikai lesz, ráadásul az első negyven-ötven oldal után (amit körülbelül lefed a fülszöveg) el sem tudtam képzelni, hogy jó, akkor most hogyan tovább, vajon mit lehet ebből kihozni, hova vezet majd ez az egész.

Érezhetően (nem hiszem, hogy spoiler lenne, mert hát ugyan nincs benne a fülszövegben, de kikövetkeztethető, hogy) a történet nagy részét az öltöny (korábbi) gazdája elől való menekülés teszi ki, tarkítva visszaemlékezésekkel és egyebekkel, amitől még érdekesebbé és színesebbé válik, és nem csak az a sok más könyvben elszúrt "megyünk-megyünk-megyünk és nem történik semmi érdekes" módon, hanem úgy, hogy közben folyamatosan történik valami izgalmas, amitől úgy érzi az ember, hogy egy az egyben be kell falni az egész történetet.

Szerintem mindegyik külföldi borító vonzóbb sajnos, mint a magyar verzió... forrás

A történet remekül felépített, a karakterek árnyaltak és szerethetőek (még ha kissé idegenszerűek is talán, gondolom kultúrájukból, életmódjukból adódóan), viszont nem szabad elfelejteni, hogy kicsit komolyabb könyv ez a maga módján (bár lehet hogy én olvastam csak túl YA-t akkoriban és azért tűnt úgy), de ha jól emlékszem, volt benne egy-két igazán cidris jelenet, amikor nekem is végigfutott a hátamon a hideg, pedig mondhatni Kingen, Cookon és Lovecrafton nőttem fel.

A cselekményszálak remekül összetartanak, és a végkifejlet igazán meglepő, mondhatni semmi sem történik véletlenül, a fogalmazásmód nekem elnyerte a tetszésemet, szinte én magam is éreztem, hogyan hűl le a levegő, ahogy a kísértet megjelenik, vagy a kutyák csaholása, az elakadó lélegzet... talán csak a fordító volt kivételesen ügyes, de nem hiszem, hogy egy jó fordító csodát tudna művelni, ha az alapanyag gyatra lenne.

Mindenkinek ajánlom, aki szereti a horrort, az izgalmat, a borzongást, aki egy kicsit is át tudja érezni azt a tipikus amerikai rockstar-életérzést - vagy legalábbis nem ódzkodik tőle túlságosan.Ó, és majd' elfelejtettem, a goth karakter - bár enyhén sztereotipikus, de azért életképes, Jude barátnője.

Ami viszont borzasztóan meglepett, az az, hogy ez a bizonyos Joe Hill nem más, mint Stephen King fia.Tulajdonképpen így utólag logikus,

Azóta megjelent még egy könyve magyarul, ami a Szarvak címet viseli, melyben ötletes módon ő főszereplőnk reggelre szarvakkal ébred (muhahaha...). Ígéretesnek tűnik. (De tényleg, elég jókat írtak róla.)

Oldalszám: 382 | Kiadás éve: 2008 | Kiadó: Európa Kiadó | Kategória: Horror