2013. december 10., kedd

Tapasztalataim az informatikus-könyvtáros BSc szakkal

 
Annak idején - három éve -, amikor én jelentkeztem az egyetemre, nem igazán találtam olyan oldalt vagy blogot, bármilyen bejegyzést, amiben arról lett volna szó, hogy ez vagy az a szak mennyire nehéz, könnyű, tanulós, érdekes, stb., így mondhatni elég nehéz volt választani. Többen kérdezték privátban, Facebookon, illetve ask.fm-en is, hogy milyen is pontosan az informatikus-könyvtáros szak, mert hát ugye külsősként bármelyik szakba belelátni maximum ismerős révén lehet, és aligha akad olyan ember, akinek a létező összes (őt érdeklő) szakra jár/járt ismerőse, hogy körbeérdeklődhessen.

Az én történetem...

Én úgy kerültem erre a szakra, hogy gimi után meg voltam győződve róla, hogy én nem fogok egyetemre menni, mert drága, mi meg nem vagyunk annyira tehetősek (akkor, 18 évesen ugye még édesanyámmal élve), hogy tandíjat fizessek, így beiratkoztam egy számítógép-szerelő és karbantartó suliba, ahol nem mellesleg találkoztam a párommal, akivel jelenleg is együtt élek és most már több, mint három éve boldogítok :) (Ha másért nem, már csak ezért is megérte :D)

Akkor esett le valahogy, hogy tulajdonképpen elég jó jegyeim vannak, nyelvvizsgám meg minden kutyafüle, és van annyi pontom, hogy bekerüljek egy normális, nem-fizetős szakra, így nekiálltam keresgélni: mi az, ami érdekel, amiről jókat írnak, és ami a helyi egyetemen is indul. (Lakhatás és a párom munkahelye miatt - egyszóval kényelmi okokból mindenképpen a városban akartam maradni.)

És akkor jött az agyalás: milyen szak legyen? Egyedül, amiről tudtam bármit is, az az andragógus és a művelődésszervező, mert az édesanyám is azt végezte Pécsen, hát gondoltam, akkor essünk neki. Csak művelődésszervező nem indult, az andragógust hosszabb nyüglődés után elvetettem: én, mint felnőttoktató? Á...

Végigbogarászva ez volt a legszimpatikusabb: egyértelmű volt, hogy a Pedagógiai Kar valamelyik szakját fogom választani (van még itt Művészeti, Állattudományi, Gazdasági - utóbbi kettőtől olyan szinten idegennek érzem magam, hogy kizárt dolog, míg az előbbi... nos kétkedek egy szobrász vagy fotós megélhetési lehetőségeiben, különben meg csak hobbiszinten érdekelne, életcélnak tuti nem).

Amikor megláttam, hogy informatikus-könyvtáros, éreztem, hogy igen, ezt nekem találták ki. (Gyorsan rá is kerestem a neten, csak hát ahogy írtam, gyakorlatilag semmiféle személyes véleményt nem találtam...) Gondoltam az informatika része nem lesz gond, olvasni, meg a könyvtárakat szeretem, el tudnám magam képzelni benne, hát akkor miért is ne? (főleg, ha már középiskolában úgyis azzal csúfoltak, hogy folyton olvasok, meg könyvtárba járok - ami azért meg is látszott az eredményeimen...)

Nyilvánvalóan felvettek, államilag finanszírozottra. Kiderült, hogy nagyon kevesen vagyunk, a nappalisok velem együtt hatan, míg a levelezősök talán nyolcan, ha jól emlékszem. (Azóta egy-két ember ki is esett, rájöttek, hogy nem nekik való.) Mind különböző okok miatt kerültünk ide: volt, aki tényleg könyvtáros akart lenni, volt, aki véletlenszerűen, "kalapból húzott cetli"-módszerrel, volt, akit mert nem vettek fel az először megjelölt álom-szakjára, és volt, aki csak az időt szerette volna húzni vele.

A tárgyak, az előadások

Jó páran kérdeztétek, hogy mennyire erős az informatika-vonal. Nos, azt tudni kell, hogy egy modern könyvtáros aligha dolgozhat úgy, hogy ne kelljen számítógépet használnia, bármelyik területre is kerüle gy könyvtáron belül (a tájékoztató-könyvtáros ugye online adatbázisokat kutat fel, a kölcsönzőpultosnak is egy programot kell kezelnie, a feldolgozó munkatárs szintén gépbe viszi fel az adatokat, mindenféle adminisztráció is ott történik, stb.) így azért nem árt képben lenni.

Két szakirány létezik: a közkönyvtári és a digitális, viszont csak a 3. félévtől történik a szakosodás, előtte közös órák vannak. A közkönyvtári szakirányosoknak jóval kevesebb informatikai dolgot tanítanak, viszont a digitálisok meg sok - szerintem - érdekes és hasznos tárgyról maradnak le ugyanígy, tehát részben nem értek egyet ezzel a szakosodás-dologgal, bár ez csak az én véleményem. A közkönyvtárosoknak nem kell félni, többnyire elméleti informatikához, illetve számítástechnika-történethez fognak jutni, illetve az Access-féle adatbázis-kezelést kell ismerni, meg felhasználói szinten néhány programot, amit el sem lehet rontani. (Vagy legalábbis szerintem.)

 
Tulajdonképpen öt részre osztanám a tárgyakat:
  • Nem-könyvtáros, közös tárgyak: pszichológia, szociológia, neveléstörténet, filozófia, stb.
  • Informatikai tárgyak: bevezetés az informatikába, könyvtári IKT, információelmélet, adatbázis-kezelés, programozás, SQL, stb.
  • Könyvtáros tárgyak: formai és tartalmi feltárás-tárgyak, könyvtártan, gyűjteményszervezés, használóképzés, könyvtári menedzsment, digitalizálás és multimédia ismeretek, könyvtártörténet, stb.
  • Gyakorlat (ami nálunk félévente egy hét)
  • Szabadon választható: Magyarország története, tudomány- és technikatörténet, művelődéstörténet, politológia, tudományismeret, idegen nyelvek
 
Természetesen  ez csak egy töredéke az összes tárgynak. Félévente - szabadon választhatóaktól függően - kb. 11-14 kurzus jön össze, ami abszolút teljesíthető (bár akadnak sokat tanulós, mufurc tárgyak is).

 
Ha már tanulás, ne gondolja azt senki, hogy ez egy olyan dolog, amit végigücsörög az ember, melegszik egy kicsit, aztán mindenből megvan az ötös, más szakokhoz hasonlóan itt is vannak ugyan könnyebb tárgyak, de számos olyan akad, ami igencsak tanulós, hatalmas anyag, sok-sok kötelező irodalommal, vagy éppen nem olyan nagy, de olyan pontosan kell tudni, hogy egy vesszőhibán jegy múlik. 

 
Négyféle értékelési módszer van:
  • Kollokvium, vagyis szóbeli, tételhúzással
  • Zárthelyi, azaz (év végi) dolgozat
  • Gyakorlat, pl. számítógépes programoknál
  • Jegy-megajánlás, amit akkor szoktak tenni, ha év közben sok beadandót kérnek és az alapján, vagy fontos az órai részvétel, javítási lehetőség mindig van.
 
Azoknak ajánlom, akiket valamennyire érdekel az informatika, később nem esik majd nehezére akár minden nap számítógéppel dolgozni, érdeklik a tudományos újdonságok, szeret és tud sokat olvasni, benne van a motiváció, hogy folyamatosan tanuljon, és érez egyfajta tiszteletet, értéknek tekinti a tudtást, mint olyat. Ja, és legalábbis nem antiszociális, még ha esetleg nem is kedveli annyira az embereket. Nincs rosszabb, mint egy morogva, utálatos könyvtáros, aki nem csak goromba, de a munkáját sem szereti.

Az elhelyezkedésről

Azt mondták, azért van szerencsénk - legalábbis a digitális szakirányon biztosan - mert kis szerencsével az informatika részét remekül kamatoztathatjuk, vagy akár hozzátanulással egész komoly tudásra lehet szert tenni.

Hogy hová vehetnek fel? Jobb esetben könyvtárba, rádióhoz, webes fejlesztő cégekhez, olyan szakra, amihez elég "valamilyen pedagógiai irányú diploma".

Az anyagiakról 

Úgy tudom, kb. 125 ezer forint/félév körül mozog, viszont aki államilag finanszírozott és az átlaga a szakátlag felett alakul, annak jár némi ösztöndíj, amiért azért érdemes teperni, a rászorulók szociális támogatást is kaphatnak, amit külön igényelni kell.

 
Összességében

Szinte csak jókat tudok róla mondani, egy-két tárgy kivételével nagyon érdekesek az órák (amik nem annyira, azok azért, mert ténylegesen "betanulni" kell, magolni és gyakorolni), és az a jó, hogy minden teljesen aktuális és a tárgyak összefüggenek, jól átfedik egymást, tehát ha egyvalamit jól tudsz, abba sokszor csak kis darabkákat kell "beleépíteni", és így is sikereket lehet elérni vizsgán. Nem mondom, hogy könnyű, mert azért elég sok mindent kell tudni, néhol tényleg hatalmas anyagokat, de akit érdekel, annak nem olyan nehéz megtanulnia.

A gyakorlat is jó, a dolgozók kedvesek és segítőkészek, bár gondolom ez intézményfüggő... én a sztereotípiákkal ellentétben még nem igazán találkoztam olyan goromba, besavanyodott könyvtárosokkal, amilyenekre az emberek asszociálnak, pedig voltam már néhány könyvtárban.

Én a tanáraimat is kedvelem, emberileg is, és szakmailag sincs okom panaszra, meg úgy egyáltalán, az egész jó, a kis létszámú csoport miatt a hangulat is totál családias, nagyokat szoktunk hülyéskedni, tiszta kis összetartó csapat vagyunk hála az égnek, pedig eleinte picit fura volt). Nem tudom, fogok-e valaha könyvtárosként dolgozni, lesz-e lehetőségem, de így a hónapok, évek múlásával egyre inkább el tudom képzelni magam könyvtárosként.

Már csak fél évem van vissza, azt hiszem, ez az első suli, ami tényleg hiányozni fog, miután végzek :)

2 megjegyzés:

  1. Teljesen véletlen akadtam rá erre a bejegyzésedre :) , de nagyon jó, hasznos ötletnek tartom, lehet én is írok egy ilyen a szocpedről ^^!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Engem érdekelne :) Olyan nehéz más szakokba így kívülről belátni... remélem, hamarosan olvashatjuk majd nálad. :)
      Ki tudja, hátha elindítasz vele egy-két embert...

      Törlés