2021 decemberében mi is átestünk a Covid-fertőzésen, ennek következményeképpen 2022 tavaszára elég komolyan hullani kezdett a hajam, emiatt úgy döntöttem, levágjuk, ebben a videóban láthatjátok az eredményt. Azért (is) örökítettem meg, mert így valamivel kevésbé volt szomorú dolog megválni tőle. Aztán azt is megmutatom, mennyit nőtt egy év alatt, illetve elmesélem, hogy miket tapasztaltam.
Fotókat & tartalomjegyzéket lejjebb találtok:
Jó régen, még 2019 februárjában volt utoljára Életképek bejegyzés, igaz azóta két részben témába vágó videót is sikerült összehoznom, a check in 1 (2022) és check in 2 (2023)-t, amelyekben nagyjából összefoglaltam, hogy mi történt az utóbbi időben. Volt, amikor egészen rendszeresen sikerült posztolgatnom őket (hiányzik is az a lendület), volt hogy szinte hónapról hónapra, illetve instagram fotókon keresztül meséltem el, hogy merre jártunk, mit csináltunk.
Bevallom, jó ideje nem is gondoltam erre, egészen pontosan kettő darab piszkozatot találtam itt a blogon 2021-ből ami ez a kategória, ám részben az már nem is aktuális - persze ettől függetlenül érdekes lehet mint emlék, onnan jutott most eszembe, hogy az utóbbi jó fél évben egy barátnőmnek többször is küldtem afféle photo-dump jelleggel, pár mondatos kis sztorikkal, hogy így elmeséljem, megmutassam mi a helyzet mostanában. Illetve egyre gyakrabban látok instagramon és Tiktokon is olyan fotófűzéreket, amik bemutatnak egy-egy napot vagy időszakot valaki életéből. Valahonnan ennek a két dolognak a találkozásából érhetett meg az elhatározás, hogy folytassam itt - bár nem ígérek sajnos továbbra sem rendszerességet, mert hiába találom időről időre úgy, hogy na most aztán újult erőre kaptam és folytatódik minden a régi kerékvágásban, azt vettem észre, a külső és belső körülmények kiszámíthatatlansága miatt sokszor későbbre halasztódnak a terveim (már ha egyáltalán sikerül kivitelezni őket).
Hosszú idő után ez volt az első kirándulásunk, igaz elég soványka volt ahhoz képest, amiket korábban menni szoktunk, de a körülményekhez képest teljesen korrekt volt, sőt, váratlanul jól ment minden. Igaz, jól kijöttem a formámból, de ez nem tette kevésbé széppé az erdőt. Ebben a bejegyzésben a fenti videóban látható barangolásunk alatt készített pár fotót láthattok:
A Mikosdi Kastélyban 2020 májusában jártunk először, videó is készült ugyan róla (és egy csomó fotó természetesen) viszont az általános idő-, és energiahiányom miatt ez is érintetlenül ül a gépen, várva hogy majd egyszer talán sor kerül rájuk is.
Amikor először fedeztük fel a helyet, kizárólag az épületet sétáltuk körbe, minimálisan kukkantottunk csak be, mivel itt-ott elég rozoga, meg vannak rogyva a deszkák, a téglákat néhol mintha csak a jószerencse tartaná csak össze.
Ha követtek Instagramon, találkozhattatok már ezeknek a fotóknak egy részével - szeretnék kicsit mesélni nektek erről a helyről, ahol voltunk, illetve erről az egyszerű, totál kényelmes és olcsó ruha-összeállításról - meg úgy egyáltalán pár szót. Az egyik Instára feltöltött kép alatt dióhéjban leírtam, hogy az utóbbi hónapokban nem várt egészségügyi nehézségekkel küzdök, így eléggé megakadtak a dolgok: máskülönben a magánélet és a munka az első, emiatt szorultak háttérbe az online tevékenységek, hát most ez.
A nyárnak talán az egyetlen kiemelkedő pontja, amiről ebben a bejegyzésben írok, sajnos erre is rányomta a bélyegét az előbb említett dolog, hamar kiderült, hogy semmi esetre sem kellett volna útnak indulni, ha a jelen tudásom birtokában lettem volna, fel sem merült volna. Mindenesetre az élmény pozitív pillanatait nagyon megbecsülöm, igazán nehéz kerülni a kimozdulást, ha az ember hozzá van szokva a túrázáshoz, kiránduláshoz. Igaz, itt nem volt nagy jövés-menés, csak könnyű séta, inkább a levegőváltozás miatt emlékezetes számomra/számunkra.
