Ha követtek Instagramon, találkozhattatok már ezeknek a fotóknak egy részével - szeretnék kicsit mesélni nektek erről a helyről, ahol voltunk, illetve erről az egyszerű, totál kényelmes és olcsó ruha-összeállításról - meg úgy egyáltalán pár szót. Az egyik Instára feltöltött kép alatt dióhéjban leírtam, hogy az utóbbi hónapokban nem várt egészségügyi nehézségekkel küzdök, így eléggé megakadtak a dolgok: máskülönben a magánélet és a munka az első, emiatt szorultak háttérbe az online tevékenységek, hát most ez.
A nyárnak talán az egyetlen kiemelkedő pontja, amiről ebben a bejegyzésben írok, sajnos erre is rányomta a bélyegét az előbb említett dolog, hamar kiderült, hogy semmi esetre sem kellett volna útnak indulni, ha a jelen tudásom birtokában lettem volna, fel sem merült volna. Mindenesetre az élmény pozitív pillanatait nagyon megbecsülöm, igazán nehéz kerülni a kimozdulást, ha az ember hozzá van szokva a túrázáshoz, kiránduláshoz. Igaz, itt nem volt nagy jövés-menés, csak könnyű séta, inkább a levegőváltozás miatt emlékezetes számomra/számunkra.
"Egykori kőbányák", Gyenesdiás (a Vadlánlik barlangon túl) |
Amikor szóba kerül, mindig megemlítem, hogy mennyire szeretem a szép köveket - nem feltétlenül a kiállítási jellegű látványos ásványokra gondolok, egy-egy érdekesebb "sóder" kavics is roppantmód fel tud dobni, amit csak úgy a földön találok. Itt Sopronban rengeteg a csillámpala, csillámkő (muszkovit), apró kvarc például, amit az első időkben a kirándulások alkalmával hitetlenül konstatáltam - Kaposvár környékén nem találkoztam annyi látványosan érdekes "szép kaviccsal", mint erre, és ha pár hónapig nem tudunk valami okból kifolyólag kirándulni, valamilyen szinten még ennyi idő után is képes vagyok újra és újra rácsodálkozni.
Ha titeket is érdekel, milyen lelőhelyek vannak Magyarországon, vagy csak úgy nézelődnétek, hogy miket lehet találni akár viszonylag random helyeken, ajánlom a Geománia oldalt, pár éve találtuk, nagyon hasznos, tele van fotókkal és ismeretterjesztő anyagokkal, a felismeréshez/határozáshoz is remek lehet, mert tele van nyers, valós képekkel, amik eddigi tapasztalataim alapján reálisabban tükrözik amiket az egyszeri ember találhat, mint a tökéletesen letisztított, esetleg csiszolt, megmunkált darabok "steril" fotói.
Ha a Balaton-felvidéken járunk, mindig erős késztetést érzek, hogy felsétáljunk Balatongyörökön a Szép-kilátó fölött található dolomit bányához,
nagyon szerettem, hogy a környező növényzet szép élénk zöld, az ég
intenzív kék, milyen kontrasztot teremt a rikító fehér fejtési
területtel. Lélegzetelállító élmény volt a kis szűkös erdei útról erre a
roppant magas hegyben szinte átmenet nélkül folytatódó "kis tisztásba"
botlani - geoláda kereséskor találtunk rá még korábban, vlogoltam is
róla, blogbejegyzést itt találtok róla, fotók a lap alja felé.
Na de visszatérve a jelen bejegyzés témájára, Gyenesdiáson két kőfejtőt is találunk, egy jóval nagyobbat, a fenti térképen szürkével "Egykori kőbányák" néven található, itt jártunk is korábban, valamikor majd azokat a fotókat is posztolom ha úgy adódik, nagyon érdekesnek találtam, hogy a nagy semmi közepén egy kiégett autóroncs volt, alapvetően amellett szerettem volna egy pár Outfit of the Day fotót készíteni Gáborral, de idén már nyoma sem volt ennek - örültem is meg nem is, jó, hogy eltakarították, ami nem oda való, de sajnáltam, mert igazi klassz poszt-apokaliptikus hangulatot árasztott :D Itt van egy geoláda is, ha valaki esetleg szintén ládázik, egy maximum fél órás sétával könnyen megközelíthető és remek a kilátás. A másik a pirossal jelölt "Kőbánya", ez jóval kisebb, mint a másik, itt idén jártunk először.
"Egykori kőbányák", Gyenesdiás (a Vadlánlik barlangon túl) |
"Egykori kőbányák", Gyenesdiás (a Vadlánlik barlangon túl) |
A fentebbi (kivéve a kezdőkép) fotókon látható a nagyobb bánya, a lentiek pedig a valamivel távolabb található kisebb, mindkettő más miatt tetszik, míg a nagyobbik a monumentális mivolta miatt csábít, a kisebb azért érdekes, mert szinte a nagy semmi, erdő közepén csak belefut az ember és hát elég meglepő volt, hogy hirtelen egy roppant "falba" futottunk, szinte bármilyen erre jel vagy átmenet nélkül.
Itt is találtunk kőrakásokat, amik már korábban is igen tetszettek (a 2019-es kempinges bejegyzésben láthattatok párat - érdemes végigfutni rajta, szerintem érdekesek), aztán azóta főleg vadkempinges csoportban olvastam olyan véleményeket, miszerint nem a legszerencsésebb a földön levő köveket pakolászni, mivel sok apró élőlénynek ad otthont és ez megzavarhatja az életterüket, ami őszintén szólva teljesen magától értetődő, mégsem jutott eszembe, valószínűleg megakadtam a kreációk csodálatánál, nem gondoltam tovább a dolgot. Így azért más színben látom, ennek ellenére nem találom kevésbé szépnek és érdekesnek őket.
Gábor |
A korábban említett kiégett autóroncs híján nem igazán volt ötletem ennek a szettnek a megörökítésére, így végül ezek a viszonylag egyszerű fotók készültek. Felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán minek OotD fotót készíteni egy ennyire alap dologról, lehetett volna érdekesebb, látványosabb, de az elmúlt évek kedvenc, talán legtöbbet viselt szettje volt ez nálam, így bőven megvan a létjogosultsága. Jó érzés kényelmes, praktikus ruhákat (is) viselni, nem csak a különlegesebbeket - ráadásul olyan ritkán látok efféle hétköznapibb komfortos-parktikus szetteket, gondoltam gazdagítanám ezt az irányt.
Persze kérdés, hogy kinek mi a praktikus vagy komfortos nyilván, de továbbra is kiállok a "nem csak a teljes harci díszes gót a gót" álláspont mellett, amit bár hallani szerencsére másoktól is sokat hallok, de a különféle közösségi médiafelületeken nagyságrendekkel kevesebbet jön velem szembe - nagyon megválogatom, mit, kit kezdek el követni, nem erre gondolok első sorban, hanem amiket random feldob egy-egy vegyes feed. Még mindig túlságosan sokszor látom "a vajon elég vagyok-e így" külsőségekre vonatkozó kérdést.
Érthető, hogy mindenki a legkiemelkedőbbet, legjobbat igyekszik megörökíteni (ahogy én is), de néha azért nem árt megállni és tudatosítani, hogy nem csak ebből áll az élet, ez csak egy pár százaléka mindössze az összképnek - és akkor mi lehet emellett, ezen túl? Persze az is benne van gondolom, hogy több ingert jelent, ami nem olyan casual/"hétköznapibb" komfortos, de én kifejezetten szeretek ilyen vonalon "kapcsolódni", bátorság, közvetlenség, nyitottság érzését kelti bennem amikor az ember meri vállalni a lazább, amolyan "otthonibb" oldalát is. Elgondolkodtató dolgok ezek, kíváncsi vagyok, vajon mi lehet a jelenség hátterében, és milyen arányban.
Persze kérdés az is, mi a cél, milyen alkalomból készül, és a többi, és a többi, sokrétű a dolog, mindenesetre a lényeg, hogy szívesen látnék több casual goth ruha összeállítást nagy általánosságban.
Amivel gondban vagyok, hogy akkor milyen célra lenne érdemes, melegben utcára nem, mert megolvad, hidegben vékony, beázik, esetleg valamilyen "benti" cipőnek - pl. korábban irodában volt, hogy hasonlót viseltem, ott nem volt vele gond, de nem vagyok benne biztos, hogy Pepco-s volt-e (szerintem nem). Végül arra jutottam, ilyen "tűzrakós cipőnek" jó lesz - mármint nem olyan módon hogy tüzet rakunk vele, hanem hogy amikor elmegyünk ezt-azt sütögetni, akkor jó lesz olyan cipőnek, amiért nem kár, ha füstszagú lesz, vagy ha emiatt gyakran van kimosva, és kopik (már ha túléli persze a mosást, ezek után...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése