A következő címkéjű bejegyzések mutatása: saját szakdolgozat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: saját szakdolgozat. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 16., szerda

Interjú Kárász Petrával (Blithe)

2014-ben a goth szubkultúra könyvtárhasználati-, és olvasási szokásait vizsgálva, a szakdolgozatom kapcsán kerestem meg többek között Kárász Petrát (akit valószínűleg többen Blithe néven ismernek internetes berkekben).

Amiért lényegesnek éreztem őt megkérdezni, annak az oka, hogy személyében tisztelhetjük a  2006 januárjában indult Magyar Gothic Club alapítóját, illetve annak magazinjának, az Expression-nek volt a főszerkesztőjét. Az utóbbi négy évben a klub kevésbé aktív, 2010-2015 júliusáig önálló weboldallal sem rendelkezett (szerencsére ezév augusztusában sikeresen rebootolt), korábbi működése alatt Petra betekintést nyerhetett a magyarországi goth szubkultúra képviselőinek szokásaiba, viselkedésébe – virtuális és a valós életben egyaránt.

Interjúalanyom  mára már szociálpedagógus végzettséggel büszkélkedhet, jelenleg kriminológus hallgató, mellette aktív blogger,  illetve ékszerkészítőként dolgozik.

2014. december 4., csütörtök

A magyar goth szubkultúra olvasási és könyvtárhasználati szokásainak bemutatása és elemzése (szakdolgozat)

A szakdolgozatom mostantól elérhető a Gothic.hu-n, 
az alábbi képre kattintva tudjátok elolvasni:

http://gothic.hu/gothic_olvasas_konyvtarhasznalat
http://gothic.hu/gothic_olvasas_konyvtarhasznalat

2014. november 27., csütörtök

Sajtótermékek és a magyar goth szubkultúra (szakdolgozat részlet)

forrás: Krypteria

(Egy újabb téma a szakdolgozatomból, az előző, "A gót törzstől a goth szubkultúráig" után. Másolni, terjeszteni csak pontos forrásmegjelöléssel szabad (link erre az oldalra és a teljes nevem feltüntetésével, ilyen módon: Helmeczi Gabriella: A magyar goth szubkultúra olvasási és könyvtárhasználati szokásainak bemutatása és elemzése (szakdolgozat), online [2014] [a dátum, amikor te átvetted/amikor hivatkozol] Url: http://www.shadow-and-light.hu/2014/11/sajtotermekek-es-magyar-goth-szubkultura.html 44-46. p.) )



A szubkultúra tagjainak több próbálkozása is volt arra, hogy valamiféle folyóiratot, magazint hozzanak létre, ám rendszeresen megjelenő folyóirat jelenleg nincs.

Az első, a szubkultúrát kiszolgálni vágyó fanzine a MozgaloM  volt 1991 és 1998 között jelent meg, kilenc szám erejéig. Tartalma változatos volt, számos témát érintett, a zenei témák mellett megfért a filozófia, dalszövegfordítások, ajánlók.
A digitális változata azóta ingyenesen elérhető és letölthető.[1] 


2014. április 26., szombat

Interjú a Gothic.hu oldalon

http://gothic.hu/szubkult_olvasasiszokasok_szelevenyigellert

A szakdolgozatomhoz készített interjú a Gothic.hu szerkesztőjével, Szelevényi Gellérttel ezen a linken elérhető, én felettébb érdekesnek találtam, ha van egy kis időtök, vessetek rá egy pillantást.

2014. január 29., szerda

A gót törzstől a goth szubkultúráig

Egy kívülálló számára, - de még egy magunkfajtának is- roppant rejtélyes lehet, hogy vajon miért is pont a "goth" elnevezést kapta a szubkultúránk. Laura Schwöbel az alábbi analógiára hívta fel a figyelmet, megemlítve a gót, mint barbár törzs, a gótikus építészet, majd irodalom, végül a szubkultúra közti hasonlóságokat, következetességeket. Legalább ennyit illik tudni, ráadásul - szerintem - mint érdekesség is megállja a helyét.

via Pinterest
Mivel sokak számára nem ismert ez a szubkultúra, így érdemes megjegyezni, hogy a „goth” mint mai csoport és a „gót”, megegyező hangzása (illetve angol nyelven szóalakja) ellenére bár félrevezető lehet, nem ugyanazt jelenti. A gót egy germán törzs volt a negyedik század idején – innen eredeztetve a gótikus, mint barbár asszociációt, hiszen szokatlanul kegyetlen szakrális áldozataival ellenszenvet ébresztett, illetve háborús tevékenységével hozzásegített Róma bukásához, emellett a sötét jelzővel illetett középkor eljöveteléhez.
A gótikus építészet Európában a XII. században ütötte fel a fejét, magasba törő, már-már csontváz-szerű kőből épített, karcsúnak ható székesegyházaival és templomaival, melyeket hatalmas üvegfelületek, hegyes tornyok, bordázott boltívek és különleges szobrok díszítettek. Az elnevezés itt is a barbár jelzős törzs nevére vezethető vissza, kifejezendő a reneszánsz emberek nemtetszését.
 
A gótikus irodalmat az építészet által inspirált ötletek csokraként lehetne meghatározni: ősi kastélyok, temetők, pislákoló lámpások, sikolyok és egyéb ijesztő, hátborzongató, rejtélyes, természetfeletti résztelek gazdagsága jellemzi. (Említésre érdemes kötetek: Horace Walpole: The Castle of Otranto (1764), Ann Radcliffe könyvei, és Mary Shelley Frankenstein-je (1818).