OotD: Siouxsie and the Kitten

Igazán nem is Outfit of the Day, mert valójában vasárnap viseltem ezt a szettet így, de úgy éreztem, ez megörökítésre érdemes. Szoknyapárti vagyok, nem is emlékszem, igazi rövidnadrág mikor volt rajtam utoljára.

A gót törzstől a goth szubkultúráig

Egy kívülálló számára, - de még egy magunkfajtának is- roppant rejtélyes lehet, hogy vajon miért is pont a "goth" elnevezést kapta a szubkultúránk. Laura Schwöbel az alábbi analógiára hívta fel a figyelmet, megemlítve a gót, mint barbár törzs, a gótikus építészet, majd irodalom, végül a szubkultúra közti hasonlóságokat, következetességeket. Legalább ennyit illik tudni, ráadásul - szerintem - mint érdekesség is megállja a helyét.

via Pinterest

Mivel sokak számára nem ismert ez a szubkultúra, így érdemes megjegyezni, hogy a „goth” mint mai csoport és a „gót”, megegyező hangzása (illetve angol nyelven szóalakja) ellenére bár félrevezető lehet, nem ugyanazt jelenti. A gót egy germán törzs volt a negyedik század idején – innen eredeztetve a gótikus, mint barbár asszociációt, hiszen szokatlanul kegyetlen szakrális áldozataival ellenszenvet ébresztett, illetve háborús tevékenységével hozzásegített Róma bukásához, emellett a sötét jelzővel illetett középkor eljöveteléhez.

A gótikus építészet Európában a XII. században ütötte fel a fejét, magasba törő, már-már csontváz-szerű kőből épített, karcsúnak ható székesegyházaival és templomaival, melyeket hatalmas üvegfelületek, hegyes tornyok, bordázott boltívek és különleges szobrok díszítettek. Az elnevezés itt is a barbár jelzős törzs nevére vezethető vissza, kifejezendő a reneszánsz emberek nemtetszését.

 

A gótikus irodalmat az építészet által inspirált ötletek csokraként lehetne meghatározni: ősi kastélyok, temetők, pislákoló lámpások, sikolyok és egyéb ijesztő, hátborzongató, rejtélyes, természetfeletti résztelek gazdagsága jellemzi. (Említésre érdemes kötetek: Horace Walpole: The Castle of Otranto (1764), Ann Radcliffe könyvei, és Mary Shelley Frankenstein-je (1818).