2015. december 6., vasárnap

Foótócsokor: Ősz a botanikus kertben

 

A közeli botanikus kert az egyik kedvenc helyem, ha nincs kedvem túl sokat bóklászni, de szükségem van egy szeletke természetre, mindig itt találom magam - bár megvan neki az a hátránya, hogy túlzsúfolt, valahogy túl sok, túl sokféle növény burjánzik egymás hegyén-hátán, mégis megnyugtató a maga módján eltölteni benne egy pár órácskát.

 

Bár technikailag már tél van, mégis a kellemes időjárás miatt inkább őszies hangulatot árasztott a rengeteg lehullott falevél, az enyheség (bár ahogy közeledett az alkonyat, egyre fázósabban húztuk össze a kabátjainkat), ezért került a címbe az utóbbi. Előző évben ilyenkor még nem jártunk itt, így gyakorlatilag most láttuk ennyire csupaszon ezt a helyet.


A legkedvesebb helyem tagadhatatlanul a kis tó - amelyben elvileg teknősbékák is éltek valaha - most elhagyatott volt, valahogy olyan meztelen anélkül a sok zöld nélkül, ami tavasszal, nyáron veszi körül. Valamelyest kitakarították a környékét, jól látszik, hogy számtalan cserje eltűnt.


Valami szerfölött különös véletlen folytán ezt a tónak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető kis nádas-tócsás dolgot eddig sikerült elkerülnöm, pedig a Kedves már akkor rábukkant, amikor órákon keresztül szerencsétlenkedtem azzal a videóbejegyzéssel, ami aztán fel sem került sehová, mert tárhely-hiány miatt az utolsó öt perc megsérült és használhatatlanná vált... (azóta is várom a megfelelő időpontot, amikor elég fény is van, a hangulatom és megjelenésem is megfelelő, és az új telefon is nálam van - ezért lett amúgy privát pár videóm, újra akarom őket venni normális, HD minőségben).  Szóval a lényeg, hogy sikerült megtalálnom ezt is, kis cuki a maga módján. Ha valaha lesz majd egy kertes házunk, és az udvar átépítésére kerül a sor, bízok benne, hogy a sziklakert, szőlőlugas és rózsabokrok mellett ez is eszembe fog jutni (persze némileg gondozottabban azért)  :)


Hihetetlen, milyen jól esett ez a séta, néha muszáj megszakítani a napok folytonosságát - alvás, iroda, főzés, takarítás, egy kis kikapcsolódás, aztán minden kezdődik elölről, hosszú távon fullasztó. Főleg így, hogy reggel még sötétben kel az ember, délután már sötétben ér haza (persze éjszakásként sem volt másképp: épphogy láttam a hajnalt, aztán mire a másodállásomba indultam, alkonyodott). Kicsit várom a tavaszt emiatt.

Idén még egyszer biztosan elmegyünk valamerre - remélhetőleg már hóban, karácsony táján, talán nem díszítünk karácsonyfát évek óta, de ha már lehetőség van emlékezetessé tenni egy-egy alkalmat, hát megragadjuk a lehetőséget. Aztán tavasztól várnak a hivatalos túrautak, túrafüzetekkel és jelvényekkel, minden jóval :)




(a fotók 2015.11.29-én készültek)

1 megjegyzés:

  1. Szia!
    Van valami varázslatos ezekben a képekben. Olyan jó a hangulatuk, mintha azt sugallnák, a természet valami csodásra készül (és igazából így is van, gondolja a tavaszra).
    Várom a további, hasonló bejegyzéseket! :)
    Bettina

    VálaszTörlés