2014. október 24., péntek

Kincsvadászat után #11


És akkor ezek az utolsó "otthoni" képek (narancssárga szőnyeggel ugye, ahogy már megszokhattátok), mostantól olyan nagyon fotogén szürke deszkapalló lesz az alap, ami önmagában is egészen pofás kis háttér, majd látni fogjátok néhány napon belül :) Nem igazán vásárolgattam az utóbbi időben, gyakorlatilag májusban volt értelmes hasonló poszt, és még a csomagolás előtt gyorsan összeszedtem a kedvenceimet. :)

A fenti hógömböket a Tescoban szereztem be, még elvileg létezik egy szellemes verzióban is, mindegyikben apró fekete kis "maszatok" hullanak csillámok vagy hó helyett, nagyon aranyos és ötletes (főleg mivel nagy hógömb-gyűjtő vagyok, még ha az utóbbi időben dobozba, szekrénybe is kényszerültek szegénykék), úgy éreztem, kellenek. A vicces az, hogy a bal oldalsót még itt, Sopronban vettem, és akkor törött össze, amikor otthon kicsomagoltam :) Viszont Kaposváron lényegesen olcsóbban, kb 600 ft helyett, 400 ft körül jutottam hozzá.
A muffinpapírokat remélem, minél előbb hasznosítjuk, bár ezt a villanytűzhelyet még meg kell szokni ^^


Őt a vásárban vettem, egy nagyon kedves hölgytől, nem bántam meg, mert kellemes tapintású, meleg, a színvilága is tetszetős, a fazonja is - bár valahogy olyan furcsán áll, de lehet hogy csak azért gondolom így, mert még nem volt ilyen tunika-szabású pulóverem. Félezer forintot azért csak megért, na.


Ezeket egy szimpi metálos (?) lánytól szereztem, szintén vásár, csak azt bánom, hogy nem találkoztam előbb vele, az öv egy százas volt, a kitűzők (jaj, végre új kitűzők!) kettőszáz forintba kerültek, ha jól emlékszem.


Még rengeteg dolgot bezsebeltem a leányzótól, viszont amit megmutatnék, az ez a kettő, végre egy újabb egyszerű de vagány, szokatlan megoldású nyári felső, meg egy aranyos kis fodros majd munkába, ha úgy alakul.
(De tényleg, milyen furi már, az érzés, amikor egy vásárban/bolhapiacon egy szintén alternatív szubkultúrába tartozó alak árul és akkor megy a távolról figyelgetés, a morfondírozás, hogy oda menjek/ne menjek... :) Egyébként meg milyen dolog már, hogy ha 24 évig élek egy városban, akkor pont az utolsó egy hónapban futok össze a város metálos/goth leányzóinak nagy százalékával? Na... )


Na és ő. A nagybetűs Cipő, az alkalmik alkalmija, legalábbis a sarokmagassága szerint egyelőre, mert nagyon-nagyon nem szokásom az ilyen magas sarok, a törpe, vastagabb, V-alakú megoldásokat szeretem, vagy ami inkább olyan bakancsos-csizmás, tudjátok, de ez egyszerűen csodaszép.


Ő pedig a pakolós százforintos, avagy ha van egy neszesszer, ahhoz már táska is dívik... bár az a pöttyösség elég fura, szerintem le fogom cserélni sima fekete szalagra, mert ez így fura együtt. Vagy nagyon giccses? Szerintetek vállalható úgy összességében?


Aztán az utolsó otthoni Dm-látogatás, itt igazából a lakkon van a hangsúly, szépséges kis zöld S-he darabot találtam leárazva, aminek nagyon örültem, beszereztem a szokásos tusfürdőket meg a kettőszáz-huszonharmadik darab ajándékos tasakot is, amit a többikhez hasonlóan nem lesz szívem elajándékozni.


Végül, de nem utolsó sorban pedig megmutatnám azt a tapétát, ami az új lakásunk  lépcsőfordulójában található és ami első látásra nagyon megtetszett, bár élőben azért élettel telibb, kicsit sötétebb, azt hiszem, a mélyebb lenne az igazán megfelelő szó rá.

Egy kellemes, bélelt, jól eltalált szabású kabátot még szívesen elfogadnék, meg egy hasonló tulajdonságokkal bíró előnyös farmert is, de valahogy még nem sikerült rábukkannom, na de majd. :) Hirtelen azért érezni kezdtem a tél hidegének a közelségét.

4 megjegyzés:

  1. Tetszett ez a bejegyzés. :) Tényleg kicsit furi a pöttyös szalag a táskán, de a mintája nagyon szép.

    VálaszTörlés
  2. Nekem megvan a negyedik hógömb, de nem szellem van benne, hanem koponya :D
    http://selfmadedarkness.blogspot.hu/2014/10/aprosagok-egeszen-mini-projekt.html

    VálaszTörlés