2015. november 13., péntek

Kelta halomsírok és a Várhely-kilátó

 
Lassan egy hónapja nem voltunk sehol - nehézkes úgy összeegyeztetni a túraidőpontokat, még egy párkapcsolaton belül is, ha éppen az egyikőnk rendszeresen dolgozik hétvégén is, aztán amikor sikerül összetologatni egy pár napot, akkor meg ott a kérdés, vajon jobb-e az aktív kikapcsolódás, mint éjjelek éjjeléig fent ülni, nagyokat filozofálgatni (tényleg, hajnali kettő után jönnek a legérdekesebb gondolatok!), aztán másnap későig aludni, rakott krumplit enni és fázósan a takaró alól filmezni összebújva, bugyuta megjegyzéseket fűzni az éppen aktuális történéshez. 
De aztán a szép idő reménye csak kicsalogatott - persze a beígért napos, kellemes aztán esős, nyirkosba fordult, másnap amikor már otthon voltunk egész nap bezzeg hét ágra sütött, de sebaj - amíg nagy sár nincs, addig nincs mitől félni.

Sopron elég szép hely egyébként, rengeteg erdő, dombos vidék veszi körül, karnyújtásnyira van a természet, ebben hasonlít Kaposvárra, persze ott megvoltak az ezeréves kedvenc helyek, aligha fogja tudni átvenni az első helyet a kis kedvenc-listámon, viszont hangulatos és csodaszép, az egyszer biztos. Sajnos ez magával vonja azt is, hogy sokan kíváncsiak rá, meglepő, mennyi kisgyerekes család kerekedik fel hétvégenként.


A Sörházdombi Kilátó meglehetősen közel van hozzánk, úgyhogy az nem túl nagy kihívás, és ráadásul nem is igazán van mélyen a zöldben, a Károly Kilátó pedig nagyon forgalmas, emellett már meglátogattuk néhány alkalommal, egy picit távolabbi célra volt szükség. A párom a Várhely-kilátóra és a kelta halomsírokra tette le a voksát, én pedig bólintok - mondhatni ő a személyes GPS-em :) 

*

 
Az erdő színei csodálatosak voltak - csupa barna-sárga-vörös és mélyzöld mindenütt, a levegő szinte fullasztóan édeskés volt eleinte, imádtam! Annyival másabb, mint a város kipufogóbűzös betontengere, még egy kertvárosi városrészen is...

 
Újra és újra lenyűgöz az a roppant  nagyság - mind időben, mind térben, amit ezek a fák képviselnek, az évek, amelyekkel megelőznek, és túlélnek, akkor is itt lesznek, amikor mi már nem, és olyan apróak vagyunk hozzájuk képest, egyszerre ijesztő és csodálatos. Felkavar és megnyugtat.

 

*

Találtunk egy ilyen cunci kis gyíkot - mint kiderült, foltos szalamandrát, nagyon esetlenül próbált visszakecmeregni a kuckójába:




Aztán egy esőbeállóra lettünk figyelmesek, ahol előkerült pár dolog - kísérletképpen magunkkal vittünk pár cuccot, kíváncsi voltam, milyen hangulatú képeket sikerül készíteni, nos elég jópofák lettek, nem mellékes az sem, hogy rengeteget nevettünk közben, hihetetlenül jól éreztük magunkat :)






A Kelta Halomsírok
 
A halomsírok talán nem voltak annyira érdekesek, mint vártam, lényegében nagy, fánkszerű lombkupacok tornyosultak elszórtan, azt a bizonyos kelta földvárat nem találtuk meg, bár addigra már siettünk, mert nem éppen korán indultunk útnak, és lassacskán kezdett sötétedni. Sebaj, nem az utolsó alkalom, hogy arra jártunk :)


A Várhely-kilátóról elképesztő látvány tárult elénk, lassacskán alkonyodott, a magaslatról lenézve pedig alattunk a várost és az erdőt sűrű fehér köd öntötte el - a levegő pedig egyre hűvösebb, káprázatos élmény volt! Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki soproni és még nem kerített sort rá, hogy meglátogassa, vagy aki épp erre kirándulna, de még nem döntötte el, mit szeretne megnézni.



Hazafelé egy régi túraútvonalon jöttünk, amit azóta downhill-pályává alakítottak, nem tudom, ismeritek-e ezt a sportot, gyakorlatilag egy meredek domboldalon kialakított bicikliútról van szó, ami még külön dobbantókkal, emelkedőkkel, akadályokkal van megspékelve - nézni is rossz volt, el nem tudom képzelni, micsoda bátorság kell ahhoz, hogy valaki végigmenjen rajta!
*

Tulajdonképpen még az előző adagnyi kis túrázós-felfedezős képadag sem került fel, visszamenőleg majd meglátom, lesz-e belőle valami, de készületek meglepően tetszetős darabok is, sajnálnám őket a gépemen senyvedni hagyni, ha már van lehetőség megosztani  - azt hiszem, a jövőben nem egy hasonló, kevés szöveg-sok kép kis beszámoló lesz - ha már egyéb dolgokra kevésbé van energiám, legalább történik valami :)

(a fotók 2015.11.07-én készültek)

4 megjegyzés: