2014. november 6., csütörtök

Életjel - Sopron


 
Sopron. Lassan azért csak felfedezzük. A várkerület nagyon-nagyon szép, bár olcsónak éppenséggel nem nevezném, viszont az emberek hihetetlenül kedvesek (fel voltam készülve, hogy mindenki goromba az "idegenekkel", azt hallottam ugyanis, hogy nagyon nem szeretik a "betolakodókat", vagyis akik csak frissen költöztek be és nem itt születtek, de szerencsére eddig semmi különöset nem vettem észre).
 
Az épületek szépségesek, a terek hangulatosak, magával ragadó, abszolút :)
 

És kaptok még egy picit a cicáimból is, alább a kis vöröske - utóbbi időben Luci, mint Lucifer, mert borzasztóan rossz vad, karmolós, időnként még harapós is, de lassacskán azért csak összeszedi magát, a kezdeti kis bosszantó volta után azért csak fejlődik. Azt vettem észre, a másik kettővel is egyre jobban kijön, együtt tisztálkodnak, hajnalban együtt aludtak az ablakpárkányon, úgyhogy néhány hét és egészen jól meglesznek, azért ez nagy fejlődés ahhoz képest, hogy két hete még konkrétan fújtak egymásra.
 
Legalul pedig az a hatalmas fekete jószág, akire eleinte azt hittük, hogy kandúr, mert én ekkora nőstényt még nem láttam! Mondjuk nem csoda, mert két házzal arrébb van itt egy kajálda és gyanúm szerint gyakori vendég ott :) Nem bántja a mieinket, konkrétan szalad felém, ha meglát, bejár az ablakunkon, szóval kis aranyos.


Hát most egyelőre ennyi, remélem, nem találjátok unalmasnak, ugyanis a közeljövőben számíthattok még hasonlóakra :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése