Nagy örömmel fedeztem fel, hogy Szombathelyen lép fel a Black Nail Cabaret, előtte az V. Országos Gothic Találkozón hallgathattam meg őket, és nagyon bennem volt, hogy jó lenne még idén újra részt venni egy koncertjükön.
Soprontól csak egy óra Szombathely, így pont kapóra jött, eredetileg vonattal mentem volna egyedül, ám mivel aznap igencsak borult, esős időt jósoltak, meg aztán a szórakozóhely is jó negyven percre van a vasútállomástól, Gábor megszánt és együtt mentünk, autóval.
Szombathely idegen nekem, azelőtt csak átutazóban érintettük pár alkalommal Kaposvár felé, illetve egyszer az Élelem Étterembe néztünk be még amikor a Jeli Arborétumot látogattuk meg, szóval igazán nem tudtam, miféle élet folyik ott, mire lehet számítani.
A Végállomás Klub kívülről kissé leharcolt, belül viszont jó tágas, és udvarral is rendelkezik, egészen kellemes élmény volt, kicsit a "régi szép időket" idézte fel, amikor még Kaposváron a Szivárványba és a Pogóba jártunk "rockerkedni".
Mindenütt szórólapok és plakátok díszítik a falat, afféle kiegyensúlyozott-kaotikus módon. Amúgy meglepően tiszta volt az egész tér, a székek, asztalok, a mosdó is.
Amit nehezményezek, hogy nem volt időben kiírva, mikor mi kezdődik, csak az esemény előtti nap posztoltak erről, ami azért nem mindegy, ha nem helybéli aki részt szeretne venni rajta. Végül szerencsénk volt, mert bár előbb elindultunk, az erős eső, a rossz látási viszonyok miatt lassabban tudtunk csak haladni, így viszonylag időben érkeztünk. A kezdés csúszott, húsz percet-fél órát körülbelül, addigra örültem, hogy végülis nem egyedül érkeztem, mert azért tetemesebb időt kellett volna magamban ücsörögni.
A koncertterem viszonylag tágas, valahol félúton a Dürer kis és nagyobb terme között, némi industrial benyomással.
A Gunmaker kezdett, némileg elektronikusabb hangzást produkált, mint a stúdiófelvételeken, amelyeket korábban hallottam, de abszolút élvezhető volt, hallhattunk régebbi és új dallamokat, illetve még feldolgozást is. Személy szerint elégedett voltam, bár sajnáltam némileg, hogy nem volt legalább egy plusz track, a tervezett számok után elvonultak a srácok, szívesen hallgattam volna még.
Biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó koncertjük, amin részt vettem, figyelni fogok rá, mikor terveznek valami bulit a környékre.
A Black Nail Cabaret kiválóan szerepelt, bár sajgott a szívem, hogy nem látták többen, ugyanis meglepően kevesen voltak a koncertteremben, talán három-, négytucat ember maximum, pedig a koncert minősége és hangulata bőven megérdemelte volna ennek a sokszorosát.
Érdekes, mennyire más feeling tud lenni ugyanannak a bandának kettő, időben nem sokkal egymás után következő koncertje, tulajdonképpen nem is sokszor fordult velem elő, hogy tényleg olyasmire jutottam el többször ilyen rövid időn belül, amit igazán szeretek is - tiniként, 2007 táján volt egy év, amikor kb minden koncertre elmentem, ami a helyi "sötét-alternatív szubkultúrába tartozó embereket megcélzó vendéglátóipari egységben" azaz a kaposvári Szivárványban megrendezésre került, aztán évről-évre hanyatlott a dolog, végül a Szivárványt is bezárták miután már kezdett egészen más célközönséget magához vonzani (hallomásból, több Bódi Guszti volt a végére a zenegépben mint Iron Maiden) és a Pogo center is lassan de biztosan az utolsókat rúgta. Így nem is igazán volt alkalmam összehasonlítani, hogy vajon egy adott banda különféle fellépései mennyiben lehetnek eltérőek - itt ez nagyon érződött, de jó értelemben, új és izgalmas ízt kapott a dolog.
Szóval visszatérve a BNC előadására, frusztrált a résztvevők aránya, a halálom az egy koncerten, amikor kevesen vannak, de még ők is csak mozdulatlanul állnak és bámulnak, mint az őzikék a fényszórótól megilletődve, mintha azon tűnődnének, hogyan is kerültek éppen oda. Itt viszont ennek totálisan az ellenkezője volt, egyszer csak az tudatosult bennem, hogy mellettem hihetetlen energikus tánc zajlik, fesztelenül ugrálnak, mozognak az emberek. Gáborom később elképedve idézte fel, hogy szinte mind férfiak voltak, és láthatóan igen jól érezték magukat. Bevallom ez engem is meglepett, valamiért azt feltételeztem, a női nem tagjai képviseltetik magukat magasabb arányban, de tévedtem, talán nem túlzok, ha azt mondom, egy kezemen meg tudom számolni, hányan voltunk nők a teremben. A Gothic Találkozós körülbelüli fele-fele vagy esetleg enyhe nőtöbblet után ez különös volt, nem tudom, sztereotípia volt-e azt feltételezni, hogy más lesz a megoszlás.
Akárhogy is, a hangulat volt, az aggodalmam már az első szám után szertefoszlott, Emke személye és performansza lenyűgöző volt, Krisztián is hibátlanul tette amit kellett.
Volt valami zavarba ejtő intimsége az egésznek, ami kegyetlenül megdobta a hangulatot - pozitív irányban persze - bár nem táncoltam végig, sőt nagyrészt a kamerával bíbelődtem, a végén muszáj volt Gábornak átadni, mert táncolni kellett. Abszolút!
Különösen jól esett, hogy két plusz számot is kaptunk, csak azt sajnáltam, hogy amikor Emke lehetőséget adott választani, mit hallgatnánk szívesen, ügyesen leblokkoltam, pedig akkor kellett volna bekiabálni bármit, micsoda érzés lett volna így végighallgatni, tudván hogy én kértem! :) Na de a pillanat elmúlt és jött is Dora, de milyen jól tették a srácok, hogy erre esett a választásuk, rájöttem, hogy egyszerűen imádom ennek a számnak a dinamikáját, az erejét. Stúdiófelvételként is erőteljes, de élőben borzongató. Komolyan. Gyerekek, menjetek BNC koncertre, ha tehetitek! :)
 |
| A koncert után, Emkével |
 |
| pár héttel később, Szombathelyen, pár Gunmakeres ereklyével gazdagabban :D |
Utólag igazán örülök, hogy erőt vettem magamon és a zuhogó eső, fárasztó nap után is elindultunk, igazán kár lett volna kihagyni.
A fotók a Nikon D5300 készülékünkkel történt első kísérletek eredményei, el kell ismernem, alvó macskákat és mozdulatlanul csüngő csipkebogyót mérhetetlenül könnyebb fényképezni, mint sötétben, villogó fényben mozgó embereket, szóval na, alakulgat majd a dolog.
Néhány felvétel felkerült Youtube-ra, a lejátszási listát itt éritek el.
Néhány felvétel felkerült Youtube-ra, a lejátszási listát itt éritek el.
// A beszámoló javarészt nem sokkal a koncert után, 2018 szeptemberében íródott //
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése